Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Szabadfalvi József: A néprajzi érdeklődés kibontakozása és interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon
irodalomból — mint legfontosabbakat — MANGA János, BAKÓ Ferenc, FÉL Edit, PALADI-KOVÁCS Attila és ZÓLYOMI József kutatásait kell megemlítenem. A palócok népi kultúrájának monografikus feltárását, kb. két évtizede végzi egy munkaközösség BAKÓ Ferenc irányításával és a Heves megyei Múzeumi Igazgatóság támogatásával. A kutatás eredményeiről eddig is több kötetet jelentettek meg. 16 A kutatáshoz a bibliográfiát KOCSIS Gyula állította össze. 17 A Borsod-Miskolci Múzeumba az első néprajzi gyűjtemény együttes Mezőkövesdről került századunk első éveiben. A városi tanács egy teljes matyó szobát ajándékozott a megyeszékhely új múzeumának. 18 Századunk első éveiben irányul a figyelem a matyók pompázatos népművészete felé, a megismertetésben és a feldolgozásban jelentős szerepet vállalt KÓRIS Kálmán. 1904. december 10-én kérte fel a múzeumot irányító Közművelődési és Múzeumi Egyesület, hogy „némi díjazás mellett a városunkban időző KÓRIS Kálmán rajztanár" folytasson néprajzi gyűjtést a mezőkövesdi matyók körében. Munkája során számtalan üveglemezes fényképfelvételt készített, múzeumunk fotógyűjteményének ezek mindmáig büszkeségei. A 6—7 esztendős kapcsolat ideje alatt számtalan néprajzi tárggyal gyarapította az intézmény néprajzi gyűjteményét. 1910-ben célul tűzték egy matyó néprajzi monográfia elkészítését és kiadását, e munkába, többek között, BARTUCZ Lajos antropológust is bekapcsolták. KÓRIS Kálmán még 1911-ben is dolgozott A matyó nép etnográfiája c. monográfiáján. E munkája sorsáról nem tudunk, két tanulmánya jelent meg a Néprajzi Értesítő VI. és VIII. kötetében. 19 A matyóság első monográfiáját 1939-ben HERKELY Károly készítette el, 20 a dél-borsodi táj népi kultúrájának feldolgozásában részt vett GYÖRFFY 1stvan, 21 a három falu bibliográfiáját SÁNDOR István állította össze, majd pedig monográfia is készült Mezőkövesdről. 22 Borsod megye néprajzi feltárásán sokat munkálkodott a Herman Ottó Múzeum két muzeológusa LAJOS Árpád és BODGÁL Ferenc is. A tárgygyűjtés és a publikálás mellett sokat tettek a honismereti és néprajzi gyűjtőmozgalom megteremtéséért, a népi kultúra, elsősorban a népdal és a néphagyományok továbbhagyományozásáért. Bodgál Ferenc indította el és éveken át szervezte a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárát. Az Istvánffy Gyula Borsod megyei gyűjtőpályázat — több mint két évtized alatt — országosan is elismert mozgalommá vált. A honismereti pályázatok anyagából is több kiadvány készült. 23 Kiadványokkal jelentkezik több szakkör is: Miskolcon, Ózdon, Mezőcsáton, Mezőkövesden és Sátoraljaújhelyen. 24 Zemplén és Abaúj területéről az elmúlt évtizedekben több bibliográfia jelent meg. BAKOS József 1947-ben és 1957-ben megjelent bibliográfiája mellett a 16 SZABÓ László (szerk.) 1973.; BAKÓ Ferenc—DOBROSSY István (szerk.) 1978.; BARNA Gábor (szerk.) 1982. 17 KOCSIS Gyula é.n. 18 SZABADFALVI József 1980. 19 KÓRIS Kálmán 1905.; KÓRIS Kálmán 1907. Vö. még SZABADFALVI József 1980. 20 VIKÁR Béla 1906.; HERKELY Károly 1939. 21 GYÖRFFY István 1939a.; GYÖRFFY István 1929b.; GYÖRFFY István 1956. 22 SÁNDOR István 1956.; SÁNDOR István—SÁRKÖZI Andor (szerk.) 1973. 23 BODGÁL Ferenc 1968.; DOBROSSY István 1976.; VIGA Gyula 1981. 24 BARTHA László 1968—1973.; CZAKÓ Gyula—NAGY Károly 1970—1983.; KISS László—PATAKI Sándor 1971.; KOVÁTSH Dániel 1971., MÁDAI Gyula 1976.; ZUPKÓ Béla 1970. 7
