Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében

A szlovák lakosság tömbjei közül kétségkívül a belső-zempléniek és a hegyköziek a leginkább kutatottak. Köszönhető ez elsősorban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének, melynek tudós kutatói 1951 óta végeznek rendszeresen kutatómunkát a régióban (különösen GUNDA Béla, IKVAI Nándor, FERENCZI Imre, SZABADFALVI József, UJVÁRY Zoltán).

29 A táj néprajzi kutatásának sajátosságait és feladatait 1960-ban BALASSA Iván (akinek ugyancsak jelentős része van e terület földművelésének a feldolgozásában), 1956-ban, 1964-ben és 1981-ben SZABADFALVI József foglalta össze.

30 A zempléni szlovák falvak néprajzát kitűnően tekintette át GUNDA Béla.

31 PETERCSAK Tivadar Hegyköz-monográfiája szintén tartalmaz szlovák adatokat.

32 A bükki szlovákokról szóló összegző munka úgyszólván nincsen. Folklórjukról egy nyelvjárás-monográfiából kaptunk ízelítőt. (SIPOS István, 1958 a—b).

33 A miskolci Herman Ottó Múzeum által lebonyolított répáshutai komplex néprajzi feltárás tanulmányai szlovák és magyar nyelven a közeljövőben jelennek meg.

34 A hazánkban, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett kutatómunkájának tapasztalataként Ján PODOLÁK azt a következtetést vonta le, hogy ,,a magyarországi szlovákokat a környező magyar etnikai közeggel való kontextusban kell vizsgálni."

35 Ez a szemlélet, tendencia jellemzi e vidéken lebonyolított tájiregionális néprajzi kutatás zömét. Az ötvenes évek közepétől a tájon élő különböző etnikumok egymásra hatásának, specifikumainak vizsgálatára valóságos „iskola" bontakozott ki. Különösen jellemző ez a zempléni kutatásokra, melyekhez az alaphangot GUNDA Béla és BALASSA Iván adta meg. * A szlovákok által lakott helységek települési képéről elsősorban Zemplénből vannak adataink. BALASSA Iván hangsúlyozza a hegyi falvak régies településformáinak az érdekességét.

36 DÁM László kutatása szerint zömük morfológiai szempontból soros-utcás, szalagtelkes típusú, irtványtelepülés. A szlovák helységek máig megőrizték az erdőtelkes sorfalu jellemző vonásait.

37 GUNDA Béla szerint kivételt képez az üveghuta köré é'pült Űjhuta Runddorf jellege.

38 A ku29 GUNDA Béla 1956a. GUNDA Béla 1956b. FERENCZI Imre 1960a. FERENCZT Imre 1960b. IKVAI Nándor 1958. IKVAI Nándor 1967. SZABADFALVI József 1963a. SZABADFALVI József 1963b. SZABADFALVI József 1967. UJVÁRY Zoltán 1958. UJVÁRY Zoltán 1959. 30 BALASSA Iván I960., BALASSA Iván 1964., SZABADFALVI József 1964.. SZABADFALVI József 1981., SZABADFALVI József megírta a Zempléni-hegység néprajzi összefoglalását is: SZABADFALVI József 1978. Lásd még: KOSA László 1975. 427—428. 31 GUNDA Béla 1976. 33—38. 32 PETERCSAK Tivadar 1978. 33 SIPOS István 1958a. A népszerű néprajzi összefoglalót 1.: BAKÓ Ferenc 1977. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok körében végzett kutatómunkáról szóló utalásokat 1. még: BALASSA Iván 1972. BALASSA Iván 1975., BALASSA Iván 1976., BALASSA Iván 1981., MÁRKUS Mihály 1976. PODOLÁK, Ján 1958a. A folklórkutatásról 1. még: KRUPA András 1979. 34 A vállalkozás jelentőségét PALÁDI-KOVÁCS Attila (1981a. 195.) külön is méltatta. 35 PODOLÁK, Ján 1975. 324. 36 BALASSA Iván 1960. 10. 37 DÁM László 1981. 63—64. IKVAI Nándor 1967. 19., BODNÁR Zsuzsanna 1980. 330. 38 GUNDA Béla 1976. 36. 189