Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében

A szlovák lakosság tömbjei közül kétségkívül a belső-zempléniek és a hegy­köziek a leginkább kutatottak. Köszönhető ez elsősorban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének, melynek tudós kutatói 1951 óta végeznek rendszeresen kutatómunkát a régióban (különösen GUNDA Béla, IK­VAI Nándor, FERENCZI Imre, SZABADFALVI József, UJVÁRY Zoltán). 29 A táj néprajzi kutatásának sajátosságait és feladatait 1960-ban BALASSA Iván (aki­nek ugyancsak jelentős része van e terület földművelésének a feldolgozásában), 1956-ban, 1964-ben és 1981-ben SZABADFALVI József foglalta össze. 30 A zemp­léni szlovák falvak néprajzát kitűnően tekintette át GUNDA Béla. 31 PETERCSAK Tivadar Hegyköz-monográfiája szintén tartalmaz szlovák adatokat. 32 A bükki szlovákokról szóló összegző munka úgyszólván nincsen. Folklórjukról egy nyelv­járás-monográfiából kaptunk ízelítőt. (SIPOS István, 1958 a—b). 33 A miskolci Herman Ottó Múzeum által lebonyolított répáshutai komplex néprajzi feltárás tanulmányai szlovák és magyar nyelven a közeljövőben jelennek meg. 34 A hazánkban, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett kutatómunkájá­nak tapasztalataként Ján PODOLÁK azt a következtetést vonta le, hogy ,,a ma­gyarországi szlovákokat a környező magyar etnikai közeggel való kontextusban kell vizsgálni." 35 Ez a szemlélet, tendencia jellemzi e vidéken lebonyolított táji­regionális néprajzi kutatás zömét. Az ötvenes évek közepétől a tájon élő külön­böző etnikumok egymásra hatásának, specifikumainak vizsgálatára valóságos „iskola" bontakozott ki. Különösen jellemző ez a zempléni kutatásokra, melyek­hez az alaphangot GUNDA Béla és BALASSA Iván adta meg. * A szlovákok által lakott helységek települési képéről elsősorban Zemplén­ből vannak adataink. BALASSA Iván hangsúlyozza a hegyi falvak régies telepü­lésformáinak az érdekességét. 36 DÁM László kutatása szerint zömük morfológiai szempontból soros-utcás, szalagtelkes típusú, irtványtelepülés. A szlovák hely­ségek máig megőrizték az erdőtelkes sorfalu jellemző vonásait. 37 GUNDA Béla szerint kivételt képez az üveghuta köré é'pült Űjhuta Runddorf jellege. 38 A ku­29 GUNDA Béla 1956a. GUNDA Béla 1956b. FERENCZI Imre 1960a. FERENCZT Imre 1960b. IKVAI Nándor 1958. IKVAI Nándor 1967. SZABADFALVI József 1963a. SZABADFALVI József 1963b. SZABADFALVI József 1967. UJVÁRY Zol­tán 1958. UJVÁRY Zoltán 1959. 30 BALASSA Iván I960., BALASSA Iván 1964., SZABADFALVI József 1964.. SZA­BADFALVI József 1981., SZABADFALVI József megírta a Zempléni-hegység néprajzi összefoglalását is: SZABADFALVI József 1978. Lásd még: KOSA László 1975. 427—428. 31 GUNDA Béla 1976. 33—38. 32 PETERCSAK Tivadar 1978. 33 SIPOS István 1958a. A népszerű néprajzi összefoglalót 1.: BAKÓ Ferenc 1977. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok körében végzett kutatómunkáról szó­ló utalásokat 1. még: BALASSA Iván 1972. BALASSA Iván 1975., BALASSA Iván 1976., BALASSA Iván 1981., MÁRKUS Mihály 1976. PODOLÁK, Ján 1958a. A folklórkutatásról 1. még: KRUPA András 1979. 34 A vállalkozás jelentőségét PALÁDI-KOVÁCS Attila (1981a. 195.) külön is mél­tatta. 35 PODOLÁK, Ján 1975. 324. 36 BALASSA Iván 1960. 10. 37 DÁM László 1981. 63—64. IKVAI Nándor 1967. 19., BODNÁR Zsuzsanna 1980. 330. 38 GUNDA Béla 1976. 36. 189

Next

/
Thumbnails
Contents