Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Voigt Vilmos: Van-e határa egy népi kultúrának?

természeti környezet térbeliségének felel meg. Ettől némileg meg kell különböztetni az olyan szerkezeti jellegű rendszerezéseket, amelyeket a magyar néprajzi kutatás „háztípusok" címmel szokott említeni. Ezek mindenképpen a táj térbeliségére utaló metarendszerként értelmezhetők, amint ezt mondjuk BÄTKY Zsigmond kísérletei is bizonyítják.

14 Amint azonban az utóbbi évtizedek ilyen vitái is jelezték, itt már BÉL Mátyás 1730 körüli Tractatus de re rustica Hungarorum című munkája óta szokás volt a típusokat egyszersmind az etnoszféra térbeliségének megnyilvánulásaként is felfogni.

15 Ennek alapján indokoltnak látom, hogy az egységesen tipológiának nevezett metarendszerbeli fogalmakat legalább két csoportra osszuk. Az előbbit, a fentebbi értelemben vett táj térbeliségének megfelelőt nevezhetjük topográfiai jellegű áttekintésnek, míg az utóbbit, az etnoszféra és szocioszféra térbeliségére utaló metanyelvi fogalmat célszerűbb a szorosabb értelemben vett tipológiai rendszerezés keretébe illeszteni. Nem érintve most azt a nagyon sokrétű problémát, minek is nevezhetjük a kultúrát, mint olyant, csupán ennek térbeliségét illetőleg lássunk néhány példát arra, hogyan jelentkezik e három metanyelvi fogalom, milyen fokozatossággal képzelhető el összegezésük, éppen a kultúra jobb megértése szempontjából. D) A térbeliség inventárium jellegű metanyelvi megfogalmazása: Magától értetődő módon ide tartozik a természeti környezet jelenségeinek számbavétele, illetve a közvetlenül erre vonatkozó elemek összegezése (pl. a folklórtól az ilyen jelenségekre utaló motívumok tartalma, amelyeket még a nemzetközi Motif Index is, eléggé indokolatlanul tartalmi jellegűnek tekint). Nemcsak a morénavidékeken gyakori a jégcsiszolta hatalmas köveket óriások által hajigáltaknak tekinteni; vagy szakadékokat, forrásokat történeti eseményekkel hozni kapcsolatba. Az ilyen jellegű adatok összesítése, térképre vetítése önmagában még nem jelent kulturális térbeliséget. E) A térbeliség topográfiai jellegű metanyelvi megfogalmazása: Természetesen itt a táj az a rendező keret, amellyel kapcsolatba hozva az egyes elemek összefüggései megvilágosodnak. Házak építőanyaga és szerkezete; földművelési eszközök és technikák; a viselet anyaga és elkészítési technikája; közlekedési eszközök; akár még a hangszerek milyensége, a népművészetben felhasznált színező anyagok kémiai és technológiai tulajdonságai: sőt a pénzként használt többé vagy kevésbé természetes anyagok térbelisége pontosan értelmezhető ezzel a metanyelvi fogalommal. F) A térbeliség tipológiai jellegű metanyelvi megfogalmazása: Noha nem tűnik mindenképpen igen nagy különbségnek, az előbbi fokozathoz viszonyítva mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy minden valódi leírás, amely az etnoszféra (vagy szocioszféra) meglétét figyelembe veszi, olyan önálló rendszerezési igénynyel lép fel, amelyet jogosan nevezhetünk tipológiának. Ha például áttekintést adunk a középkori templomépítészet emlékeiről a Kárpát-medencében, a 13. századi falusi templomok közül azonnal kiválik mondjuk Stvrtok na Ostrove (CSSR) vagy Densus (RSR), noha esetleg nem tudjuk, hogy az előbbit német telepesek építették, az utóbbit pedig korábbi romokból építették fel.

16 A tipológiai áttekintés mindjárt utal az etnoszférára és a szocioszférára is, amennyiben va14 Ezeket jól áttekinti és értékeli GUNDA Béla 1978. 15 Bél szavait idézi TÁLASI István (1979—1980. 438.), pl. „Aliter (enim) exstrument villas Hungari, aliter Germani, Slavi aliter et iterum aliter Russi, nec non Groatae et Rasciani, Walachique". stb. 16 Az előbbi képét lásd: KROPILÁK, Miroslav red. 1978. III. 142, az utóbbi képét lásd PORUMB, Marius 1981. 4. kép a kötet végén, a vonatkozó adatok 35—38. 79