Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Kultúrelemek adaptálása és továbbéltetése a cigányság kultúrájában

mind az egyházi szertartásokon, mind a sokadalmak szórakozásaiban részt vesznek.

27 Számon tartják a környező és távolabbi helységek országos vagy heti vásárait, s azokat a várható haszon reményében fel is keresik. Különösen a lóvásárok iránt nyilvánul meg nagy érdeklődés körükben.

28 Ragaszkodnak hagyományos ételeikhez, étkezési szokásaikhoz. Karácsonykor szívesen főznek töltőt káposztát, késsel aprított, kásával kevert (melyre forró paprikás zsírt öntenek) húsból savanyított káposztából. Melléje bokoli, lisztből sóval és vízzel gyúrt tésztaféleség (eredetileg hamuban) ma a tűzhely platniján sütve, a legkedveltebb. Versengenek a férjek, hogy melyik háznál főtt karácsonyra legízletesebb töltött káposzta. Hasonlóan dús étkezéssel ünneplik a húsvétot meg a búcsút is. Nem maradhat el a hús, az ital. Járja körükben a locsolkodás is. A cigányok általában részt vesznek a település ünnepi alkalmaiban. A névnapokat megköszöntik, s nem kivétel a muzsikus cigány sem, aki egyébként a legkülönbnek tartja (talán joggal) magát. Némi fizetség vagy ajándékozás reményében járják a házakat, sőt a vállalkozóbbak a szomszédos falvakat is felkeresik. Ismerik és tudják, gyakran szépen elő is adják a faluban szokásos köszöntőket. Így körükben alkalmazkodva a többség vallásához, megtalálhatjuk a magyar kántálás, a román korindálás szokását éppen úgy, mint a ,,Mennyből az angyal" kezdetű katolikus egyházi énekkel való köszöntést. Azok, akik biztosabb jövedelmet szeretnének, egy-egy betlehemes csoportba állnak össze, betanulják a szokásos szövegeket, dallamokat, felöltöznek és így köszöntik a karácsonyt. A karácsonyhoz hasonlóan részt vesznek a húsvéti locsolkodásban is. A suhanc legények is vállalkoznak arra, hogy nemcigány családok lányait meglocsolják. Ezeket nem mindenütt fogadják szívesen. Többször kizárják vagy kikergetik e kéregetés jellegű köszöntgetőket, locsolkodókat. E szokásokkal kapcsolatban él körükben az a hiedelem, hogy aki az adott éneket (stb.) nem rendeltetése idején (pl. karácsonykor korindái) használja, annak gilvás lesz a teste.

29 E jelesnapi alkalmakon túl is részt vesznek a közösség egyéb szokásaiban is. A románok és szerbek által lakott településeken a cigányok dadale-járása közismert. Nyolc-tíz cigány gyermek beköszönt a gazda udvarába. Egy serdülő legényt lapulevelekkel, bodzagallyakkal takarnak le, ez az általuk fogott kör közepén énekli az esőkérő rítus dallamos szövegét: .,Hei dudulaie laie, Da domn'e saploaie, Hei dudulaie (ism.) In'g'e dai cu sapa sa sporeasca apa, Hei dudulaie (ism.), Rodu pina-n podu, spicu ca cutitu, Hei dudulaie (ism.)" Másik szöveg: „Dodoloie loie, Doamne da ne ploaie, Hei dodolaie, Hei dodolaie, hei dodolaie; Spicu ca cutitu, hei. . . (folyt, ua.)

:í0 összegezés: Anélkül, hogy a felsorolást tovább bővítenem, anyagunk talán elégséges néhány alapvetőnek érzett tanulság levonásához. Noha, úgy ítélem meg, hogy kérdésünkre. — nevezetesen arra, hogy a cigányság által átvett jelenségek miként épültek be hagyományaik hol szegényesebb, hol gazdagabb rendszerébe — adott válaszom nem lehet sem végleges, sem teljes. A kölcsönzés folyamatának van egy racionális oldala. Az e körbe vonható népszokások (kántálás, betlehemezés . ..) gyakorlásában a többszörösen kiszolgáltatott cigánycsaládok érdekeltek voltak, hiszen némi jövedelemhez jutottak 28 A cigányok körül két állat rendszeresen előfordul, éspedig a kutya és a ló. 29 MARTYIN Emilia e szokáselem román vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. 30 A második változat FELFÖLDI László gyűjtéséből. 302