Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Fügedi Márta: Interetnikus kölcsönhatások Északkelet-Magyarország népművészetében
bacsapó dolgozott. 28 Figyelemre érdemesek E. Marková kutatásai, 29 aki feltárta, hogy Jelsavába (Jolsva) a szájhagyomány szerint a gubakészítés Miskolcról jutott el. A gubaszövést két ruszin asszonytól tanulták meg. A szűcsmesterségnek szintén több évszázados hagyományai vannak a Felvidéken, egyes vidékeken egészen a 20. századig, sőt a második világháború utáni időkig megőrizte jelentőségét a mesterség. A Gömör megyei Rejdova (Sajóréde) szűcsei pl. a magyar városokba is jelentős mennyiségű bőrholmit szállítottak, s azokat elsősorban mezőgazdasági produktumokért cserélték el. 30 Jarmila PALICKOVÁ-PÁTKOVÁ a szlovák népi szűcsmesterséget összefoglaló könyvében 31 a bundák-subák elterjedését, használatát elemezve írja, hogy magyar területen, elsősorban az Alföldön és a Duna—Tisza közén a hosszú, bő és gazdagon díszített bundák általánosabban elterjedtek voltak, mint Szlovákia területén. A díszes bő subák alföldi elterjedését többek között azzal magyarázza, hogy az alföldi bárányok bőre vékonyabb, könnyebb volt, szőre tömörebb, nem úgy, mint a hegyi szállások bőrei, s mindez alkalmasabb volt nagyobb, finomabb bunda készítésére és a díszítésre. A honti és a gömöri lakosság, akik a kereskedelem révén kapcsolatba kerültek az alföldi városokkal, ezeket a díszes nagybundákat magyar iparosoktól szerezték be és hazavitték, tehát a felvidéki területen magyar alföldi szűcsmesterek bundáit is viselték. A textiltermékeket előállító felvidéki háziiparok és a hozzá kapcsolódó kereskedelem vázlatos áttekintése is bizonyítja, hogy az árucserének ez a területe is jelentősen alakította és befolyásolta környékünk paraszti társadalmának tárgyi ellátottságát, s ezzel tradicionális kultúrájának arculatát. E tényező szerepének részletes kimutatása, a felvidéki vándorkereskedelem révén a magyar paraszti közösségekbe beépült tárgyféleségeknek a jelentősége, „meghonosodásának" körülményei és minősége, Északkelet-Magyarország textilkultúrájának sajátosságait befolyásoló ereje a jövőbeli mélyrehatóbb kutatások céljaként fogalmazódik meg. IRODALOM BEDNÁRIK, Rudolf 1943 Hmotná kultúra slovenského Iudu. Slovenské Vlastivedá. II. Bratislava DANKÓ Imre 1978 Vándorlás és árucsere (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez). Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 251—289. DOBROSSY István 1975 A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. 21—31. FÉNYES Elek 1843 Magyar országnak ... mostani állapot ja statistikai és geographiai tekintetben. II. Pest FÜGEDI Márta 1979 18—19. századi miskolci kereskedő számadáskönyvek, limitációk és vagyonösszeírások viselettörténeti adatai. Borsodi Történelmi Évkönyv VI. Miskolc, 129—139. GUNDA Béla 1954 Az orosz vengerec „házaló kereskedő" jelentésének néprajzi vonatkozásai. Ethnographia LXV. 78—86. 28 FÉNYES Elek 1843. 254. 29 Vö.: MARKOVÁ, Erna 1981. 135—156. 30 Vö.: PRANDA, Adam 1973. 131—162. 31 Vö.: PALICKOVÁ-PÁTKOVÁ, Jarmila 1981. 235
