Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Varchol Nadyezsda–Varchol Joszif: A „Korvin Mátyás és a rossz lány” c. monda az Ulicsszko-ulláni Alföld szájhagyomány útján terjedő népköltészetében
nem sikerült megmérgezni Vencelt, ezért elhatározták, hogy hordóba zárva, ledobják őt a bástya tetejéről, miután egy kicsit elkábították. De az ördög megint megmenti Vencelt úgy, hogy a török királlyal és feleségével elviszi őt Kisvárdára, Magyarországra. Kisvárdán a török király és Vencel szerződést kötnek, amely szerint a török király három szekér aranyat ad Vencelnek. Azóta aranypénzzel fizetnek egymásnak az emberek. Mátyás király utazása Törökországban, csodálatos módon való kiszabadítása a bölcs Salamonról szóló mondaciklushoz tartozik. Ezek a legendák nagyon elterjedtek voltak Halicsban és Kárpátalján. Egy részüket V. Hnatyuk megjelentette Etnográfiai gyűjteményében. 1897, III. kötet, 37—47. old. Kelet-Európában a Salamonról szóló legendák a bizánci kultúra hatására terjedtek el. Különösen Oroszországban voltak népszerűek. Nagyon nagy hatással voltak a szájhagyomány útján terjedő népköltészetre, ahol helyi, népi elemekkel gazdagodtak. Az északi és déli szlávok közötti viszony volt annak az alapja, hogy a Salamonról szóló apokrifikus legendák közül néhány átment a Mátyás királyról szóló népköltészetbe. 9 Az ulicsi szövegből tudomást szerzünk a Pogány lány származásáról. Az elbeszélés szeretné pontosítani a Pogány lány születésének idejét és helyét, illetve azt, igaz-e, hogy a lány 1026-ban született Orichovica faluban. Azt hitték, hogy a „változattól" született, vagyis az anyját becserélték a rossz női szellemek egy kíséltettől származott gyerekre. Ezrét van kacsalába. Az elbeszélésben nem esik egy szó sem a Pogány lány gyermekkoráról, de annyit megtudunk, hogy már kiskorában különös természettel volt megáldva; háromévesen testileg is, lelkileg is felért egy tízéves gyerekkel és 14 évesen uralkodni akart a világon. Ulics és Novoszelica falukban készített feljegyzéseinkben eléggé elterjedt az a motívum, amikor a cipészek nem tudták megvarrni a Pogány lány cipőit, mivel állatlábai voltak, ezért a Pogány lány lefejeztette őket. De volt egy ravasz cipész, aki beszórta azokat az ösvényeket, amelyeken közlekedett a Pogány lány, hamuval és liszttel, megmérve lábnyoma nagyságát, elkészítette neki a cipőt. Analóg motívumok találhatók a szlovák népi legendákban, amelyek Lucijról, ill. a Halálról szólnak. Lucia libalábain olyan cipészek előtt jelent meg, akik nem hittek benne, ezért rövid időn belül cipőt kellett varrniuk Luciának. 10 Az ulicsi szövegben hibásan szerepelnek a történelmi események: Ferenc József, aki Mátyás király előtt uralkodott, nem tudja legyőzni a Pogány lányt és lemond a királyságról. Ez egy különös magyarázata annak, hogy a magyar király, aki Mátyás előtt uralkodott, nem halt meg, hanem azért mondott le a királyságról, mert nem tudta legyőzni a Pogány lányt, aki Magyarország varázserejének a jelképe. Utolsó feljegyzésekből kiderül, hogy Mátyás királynak segít az ördög a Pogány lánnyal való harcban. Az ördög azt javasolta Mátyás királynak, hogy hajtassa ki az összes jószágot és állatot a faluból és kötessen a nyakukba csengőt. A Pogány lány nagyon megijedt és elszaladt a nevickei várból a beregszásziba. Útközben Záhony falu előtt utolérték őt Mátyás király katonái. Halála előtt a következőt mondta Mátyás királynak a Pogány lány: „Megmutattad Mátyás király milyen híres vagy, mert lefejezték a Pogány lányt." 9 KOMOROVSKY, Ján 1957. 79. 10 Jozef Ludovit Holuby. Náradopisné práce. Zostavil a uvod MJARTAN, Ján 1958. 446. Bratislava 181
