Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Varchol Nadyezsda–Varchol Joszif: A „Korvin Mátyás és a rossz lány” c. monda az Ulicsszko-ulláni Alföld szájhagyomány útján terjedő népköltészetében

lovát és megpróbált elmenekülni. De a záhonyi erdőben a ló megcsúszott egy makkon és az odaérő Mátyás fejét veszi. Mivelhogy a Rossz Lány török származású volt, ezért a török császár meg akarta bosszulni a halálát. Mikor Mátyás Törökországban volt, elfogta és tömlöcbe dobta. Továbbá arról szól a legenda, milyen ravaszsággal sikerült Mátyásnak kiszabadulni a török fogságból. A Hnatyuk-féle változathoz legjobban az ublyai monda hasonlít, természetesen egy kis eltéréssel.

7 Az ublyai változatban Mátyás név helyett Vencel (Václáv) név szerepel. Mint a többi feljegyzésekben, egy szó nem esik a király koronázásáról.

8 Történelmi pontatlanságok is találhatók, amelyek a népi elbeszélésekre jellemzők, például Vencel (Mátyás) király uralkodása átfonódik Kossuth Lajos idejével — a katonáknak Kossuth-féle puskájuk van. A Rossz Lány tartózkodási helye több változatban szerepel: Nevickei vár (Kárpátalja), Pudhorod (Kelet-Szlovákia), Nagyhalász (Magyarország). Megtudjuk, hogy egyik várból a másikba dróton jutott el, mivelhogy a monda szerint kacsa-, tyúk- és libalába volt. Ez csak az ulics-ublyai feljegyzésekben szerepel. Az ublyai változat szerint a Rossz Lány elleni harcban nemcsak a verhovinaiak vettek részt, hanem a kelet-szlovákiai ruszinok is. ,.És ő Vencel — N. V. parancsot adott mindnyájunknak és a Verhovinának — libákat, kacsákat, disznókat, macskákat, jószágot — mindent magunk előtt hajtani." Részletesen foglalkozik a Rossz Lány szökésének okaival Nevickéről. A lány nem értette a kacsa és a macska beszédét, de más állatok beszédét igen. Ez volt az oka annak, hogy mikor egyszer a számára már érthetetlen kacsa ták-ták-ták és macska vur-vu, vur-vu ... beszédeit meghallotta, megijedt és elszaladt. Az ublyai feljegyzésekben szó van arról is, hogy a Rossz Lány nemegyszer megalázta a szegény lakosságot, kínozta az embereket, akik kénytelenek voltak az úrra dolgozni; régen csak kis ablakuk lehetett, ilyen volt a törvény, így kínozta a Rossz Lány az embereket. Ezért a népi monda szerint, Vencel király, legyőzve a Rossz Lányt, az Ung folyó sodrával szembe menve és elérkezve Dubrinics faluba, kihirdette a következőt: ,,Már ne építsetek kis ablakos házakat, bátran tegyetek rájuk nagyot, legyen nektek világosság!" Egy másik elbeszélésben az álruhás Mátyás király meglátva, hogy az emberek földdel tapasztják be az ablakukat, parancsba adta ennek betiltását. Ulicsi feljegyzés. Ez az érdekes rész visszatükrözi azt a társadalmi-gazdasági rendszert^ amikor a helyi vezetők parancsára a parasztok kénytelenek voltak kisablakos házakat építeni vagy földdel betapasztani azokat. Ha elemezzük a mondának azt a részét, amely Vencel király törökországi tartózkodásával foglalkozik, néhány pontatlanságot találunk, összehasonlítva Hnatyuk feljegyzéseivel, a mi változatunk pontosabb. Az ublyai változat szerint, a Pogány lány egy török király lánya volt Erzurumból. Ez a város tényleg Törökországban található. A török király meghívta Vencel királyt vendégségbe azzal a céllal, hogy megmérgezi és így áll bosszút lánya haláláért. Útközben Vencel találkozott egy piros nadrágos katonával, (ez maga az ördög volt), akit sokszor ábrázoltak így a népmesékben, ő figyelmezteti a veszélyre. A törököknek 7 összehasonlításkor a Hnatyuk változatát vettük alapul, mivel ez a legékesebb szöveg, amely Mátyás királyról és a Rossz Lányról szól. . 8 A kelet-szlovákiai ukrán területen ez a motívum külön csoportot alkot a Mátyásmondakörben. 180