Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Kárpáti László: Egy borsodi ruszin énekeskönyv a 18. századból
hogy a jelenet lényeges részletein változtatott volna. 24 Különösen nagy szeretettel időzött el a „Jézus vacsorája Simonnál"-témánál. Rendkívül ízesen fogalmazott rajz, vidám színek, nagy gonddal aprólékosan megoldott részletek jellemzik munkáját. Afanaszij, lembergi metsző kompozíciója nem csupán a pálfalai énekeskönyv illusztrátorát ragadta meg. A 18. századi ukrán—délszláv művészeti kapcsolatok szép példájaként ugyancsak az ő általa készített metszet szolgált mintául a Szerb Pravoszláv Egyház Múzeuma 18. századi festményének azonos témájú jelenetéhez is. 2 ° A látszólag ízig-vérig keleti ízű kompozíció gyökerei mégis nyugaton Maanten von Heemskerchnél található. Az előkép peregrinációja minden bizonnyal még több variációt hozott létre. A terjesztésben azonban feltétlenül az ukrán variánsok vállalták a fő szerepet, közvetítve az előképet Krusedoltól a pálfalai irmologion szerzőjéig. A figurális illusztrációkon kívül számos díszes iniciálé gazdagítja a könyvet. A különböző egyházi-szláv majuszkulákat (Pokoj, Ja, Izse, Védi, Káko, Miszlete, Ci, Büki, Nász, Glagol, Tvérdo stb.) a miniátor változatos növényi ornamentikával veszi körül, vagy olykor képzeletbeli sárkányokat fon a betűk teste köré. Az iniciálék virágait látjuk viszont a fejlécek egy másik csoportján, melyeknek többnyire olaszkorsós-virágos kompozíciója nem követ szoros metszetes előképeket, hanem a későreneszánsz elemeket felhasználó, kialakuló magyar népművészet sajátos motívumkincséből táplálkozik. Hasonlóan a fejlécek harmadik — rozettás — csoportjához, melyeknek geometrikus elemei szintén népi eredetűek. Ezekkel a stiláris jellemzőkkel megerősíteni véljük azon feltevésünket, hogy a pálfalai irmologion a Kárpátok innenső oldaláról — magyar környezetből — származó másoló munkája. A másoló a szigorú ikonografikus kötöttségek tiszteletben tartása mellett egyrészt gyorsan reagált az unitus egyházat érintő kulturális áramlatokra, elsősorban a kor intenzív latinizációs törekvéseire, másrészt utat engedett saját fantáziája kibontakoztatásakor a népi díszítőelemeknek. A másoló ezáltal modellt állít elénk, melyen jól érzékelhetjük a szakrális népművészet kialakulásában részt vevő különböző stiláris hatások intenzitását. Annak ellenére, hogy Fetko (Fekete) János énekeskönyve szigorú szabályok szerint szerkesztett zenei szakkönyv, másolójának sokszínű egyénisége révén a néprajzi vizsgálódásnak is izgalmas tárgya lehet. Ez teszi lehetővé, hogy a sajópálfalai irmologiont a sokféle etnikumból összekovácsolódott magyarországi görög katolikusság kiemelkedő kultúrtörténeti értékű tárgyi emlékének tartsuk. IRODALOM BERKI Feriz 1975 Az ortodox kereszténység. Budapest BISKUPSKI, Romuald 1977 Inspiracja grafika malarstwa ikonowego XII i I. polowy XIII wieku. Materialy Budownictwa Ludowego w Sanoku. Sanok. 10—18. DAVIDOV, Dinko 1973 Ikone szrpszkih crkava u Magyarszkoj. Növi Sad. 45—57. 24 POLONSZKAJA, I. M. 1976. 243. (529) 25 MIHAJLOVIC, Radmila 1964. 42. 176
