Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Dobrossy István: a 17–19. századi újgörög diaszpórák néprajzi jelentősége Északkelet-Magyarországon

Kik is voltak tehát a görög kereskedők? Kassán 1660-ban a városi tanács Nagyváradról érkező három betelepülő ügyével foglalkozik. Török kereskedő, vagy rác elnevezéssel illetik őket, de a jegyzőkönyvből kiderül, hogy egyikük olaszíi doktor, a másik kettő horvátíi, s egyikük lakatos a másik pedig ötvösmesterséget űző.

4 Nagyváradon görög vagy rác kereskedő elnevezés volt ismeretes, s már 1618-ban ezt a két fogalmat használják Debrecenben is.

5 Debrecenben a városi jegyzőkönyvek tanulsága szerint először a görög kereskedők jelentek meg, majd amikor kitiltották őket a vásárokról, akkor kezdtek beszivárogni nagyobb számban a rácok. A városban nem telepedhettek meg, a kerítésen túli földkunyhóikat pedig a város széthányatta.

6 Tokajban a 18. század elején a magyarok és németek mellett nagyszámú szlovák, lengyel és görög valamint a Kárpátaljáról lehúzódott, betelepült ukrán nemzetiségű család lakott. A kereskedelemmel foglalkozókat, akik a Balkánt éppúgy megjárták, mint az északi területeket, görögöknek nevezték.

7 Az 1*733—1798 között működött tokaji Orosz Borvásárló Bizottság megalakulását előkészítendő. 1714-ben I. Péter Magyarországra küldte Paraszkevics orosz kapitányt, (aki jelentős borvásárlást bonyolított le az orosz udvartartás számára), s akiről megjegyzik, hogy görög kereskedő családból származik.

8 Később (1761-ben) egy Karácsony nevű orosz zászlósról esik szó, aki „egyébként tokaji görög bortermelő és kereskedő.. ."

n Miskolcon a betelepülő kereskedőket egyértelműen görögöknek nevezi a közvélemény, bár ők magukról irataikban is azt vallják, hogy vlachok, macedo-vlachok (macedo~valachusok).

i0 Az egri rác, és kisebb mértékű török, vagy görög elnevezés mellett Gyöngyösön arnót kompániát alakítanak a betelepülők.

11 Egerben egy 1767-es periratban szerepel, hogy „én Társaimmal együtt nem Rácz és Görög Companiabeliek közül, hanem Török Országi Companiákból való vagyok ..." S ugyancsak ekkor szerepel az a vallomás, amely általánosítható, hogy ti.: „ámbár Török birodalma alá való Kereskedő Emberek Legyünk, ... itt ö felsége jobbágyai lettünk . . ,".

12 Más elnevezések (örmény, cincár) szórványosan, területünkre nem jellemzően, s a legkülönbözőbb időszakokban fordulnak elő. Az Észak-Magyarországon ismeretes, korábban említett elnevezések mellett a Kárpát-medencében más elnevezésekkel, más nemzetiségekre és eredeti lakhelyükre utaló adatokkal találkozunk. így említés történik bosra/ákokról, monasztiri albánokról, macedóniai és drinápolyvidéki görögökről, havasalföldi oláhokról, törökországi örményekről és bolgárokról is. (Az elnevezések előfordulásai a 16. század végétől a 19. század végéig szórványosan, ezt követően már csak egy-egy településhez köthetően mutathatók ki.) SASVÁRI László etimológiai kutatásai arra utalnak, hogy az arnót népnév eredetileg az albánokat (Arnauii) jelölte, akik az érkező idegeneknek elenyésző 4 KEREKES György 1911. 5 ZOLTAI Lajos 1935. 7. 6 ZOLTAI Lajos 1935. 35—36. 7 TARDY Lajos 1963. 53. 8 TARDY Lajos 1963. 10—11. 9 TARDY Lajos 1963. 87—88. 10 DOBROSSY István 1975b. 3—5. valamint ld. a miskolci kompánia iskolatörténettel kapcsolatos iratait. 11 HONTERT Rezső 1964. 24., valamint megmaradt irataik felzete. 12 Nikola Ádám egri kereskedő levele 1768-ban az egri tanácsnak és a Bíróságnak. (Nikola-péranyag No. 26. 1768.) 13 SASVÁRI László 1977. 22—28. 160