Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Udvari István: Adalékok a XVIII. századi kárpátukrán hivatalos írásbeliséghez. XVIII. századi cirillbetűs kéziratok Szabolcsban

UDVARI ISTVÁN Adalékok a XVIII. századi kárpátukrán hivatalos írásbeliséghez. XVIII. századi cirillbetűs kéziratok Szabolcsban Szabolcs-Szatmár földrajzi fekvésével, XVII—

XVIII. századi település- és népességtörténetével összefüggésben a megye több községi könyvtárában, parókiáján őriznek az ukrán írásbeliség körébe vonható nyomtatott és kéziratos emlékeket. A szabolcs-szatmári helytörténet, a kárpátukrán művelődés- és nyelvtörténet számára egyaránt értékes XVIII. századi cirillbetűs kéziratok nagyobb mennyiségben azonban csak a máriapócsi monostos archívumában,

1 valamint a Hajdúdorogi Görög katolikus Egyházmegye Levéltárának hajdúdorogi főesperességi

2 anyagában találhatók. Migrációtörténeti momentumok okán nem lesz haszontalan, ha néhány mondatban szólok arról, hogyan kerültem kapcsolatba a XVIII. századi kárpátukrán hivatalos írásbeliség nyírségi emlékeinek utóbbi csoportjával, s ezzel összefüggésben a XVII—

XVIII. századi szabolcsi ukrán szórványok, továbbá a szabolcsi görög katolikusok történetének és nyelvhasználatának problematikájával. A jugoszláviai (bács-szerémi) ruszinok irodalmi nyelvének

3 és családnévanyagának

4 hungarisztikai vonatkozásait kutatva figyeltem fel arra, hogy a helynevekből alkotott magyar és szláv (ruszin) képzésmóddal létrejött ruszin családnevek között a Borsod, Zemplén, Abaúj megyei elszármazásra utaló nevek mellett lényegében csak olyanok vannak, amelyek Szabolcs megyére, illetve a Dorogot és Böszörményt is magában foglaló alsó-szabolcsi vagy dorogi esperességre vezethetők vissza. A Viszlavszki, Edelinszki, Gerembelszki, Kasovszki, Mucsonszki, Petkovszki, Gadnyanszki, Abodi, Bodvai, Provcsi, Emedi, Nyaradi stb. ruszin családnevek mellett lásd Dorocki<CDorog, Budinszki<3üd, Beszerminyi, Beszermmszki<3öszörmény, Vencselovszki<CVencsellő, Kalaj, Kalaji<CKálló, s csak a XVIII. sz.-i forrásokban szereplő Nyitricsanszki, Nyitrithaszki<CNyíregyháza neveket.

5 A dadái járás községeinek vármegyei összeírásaiból származó történeti névanyag és a XVIII. századi ruszin családnevek összevetése során arra a meglepő következtetésre jutottam, hogy a bács-szerémi ruszin nevek l/4(!) részét kitevő magyar eredetűek (képzésűek)

0 mindegyike kimutatható az alsó szabolcsi dadái járásban. Megfigyeléseim szerint azonban a kamarai birtokon fekvő 1 Itt külön figyelmet érdemel OLSAVSZKY Manó 1700—1743—1767 hungarikumokban bővelkedő levelezése, melyet Hodinka Antal álnéven részben közreadott. Vö. ROMANUV, Antonij 1934. 5—37, OJTOZI Eszter 1982. 38. 2 A Nyíregyházán elhelyezésre került irattár megnevezésének rövidítése: HPL. Ezúton mondok köszönetet Dr. TIMKÓ Imre megyéspüspök úrnak, hogy kutatásaimat engedélyezte, s LAKATOS Lászlónak, megbízott levéltárosnak, aki a rendezés alatt álló levéltári anyagban való tájékozódásomat segítette. 3 UDVARI István 1982/a. !)3—96. 4 UDVARI István 1982/b. 76—81. 5 KOCSIS, Mikola 1978. 189—218. MIZ, ROMAN 1973. 4. es. 66—71. SZAKÁCS, Szimeon 1972. 87—96. 6 CSUCSKA, Ravlo 1973. 85—93. 135