Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Bakó Ferenc: Párhuzamok és eltérések az Eger környéki magyarság és nemzetiségek településében, építkezésében
1. Etnikai arányok a XVIII. századi telepítésben: 1. szlovák többség; 2: német többség; 3: magyar többség mellett németek. MKÁPOLNA KOMPOLT Q>\ 104 metek a táj 7 falujába érkeztek, de a terület három városa is fogadott be elsősorban iparosokat.A következőkben 4 szlovák (Markaz, Domoszló, Kisnána, Szajla) és 5 német (Kompolt, Aldebrő, Kerecsend, Egerszalók, Nagytálya) telepítésű falut kívánok részletesebb vizsgálat alá venni, azokat, amelyekben az új lakosok létszáma jelentősebb volt és ahol a magukkal hozott ismeretek, hagyományok az írott forrásokban és a közelmúlt népi műveltségében megmutatkoznak. A településformán és az építkezésen túl a teljes népi kultúra vizsgálatára nem tudok vállalkozni, mert érre hiányoznak a szükséges előtanulmányok. Eddig csak történelmi folyamatok és adatok kerültek közlésre, néprajzi téren pedig magam kutattam a táj minden falujában a népi műemléki topográfia helyszíni bejárásai során. 3 A hely történetírás tényközléseiből összegezhető, hogy az újranépesedés három hullámban zajlott le: az első a XVII. sz. végétől 1720-ig, a második az 1740-es években és a harmadik 1750 és 1775 között. A nem magyar anyanyelvű telepesek közül elsőként a szlovákok jelentek meg a tájon. Alig vonultak el a törökök és a szövetséges hadak, 1696-ban megkezdődött Domoszló benépesülése, ami folyamatosan 1740-ig tartott. Ebben a korszakban települt be Kisnána is (1716, 1721), de a többi szlovák falu is kialakult még a század első felében (Szajla 1741, Markaz 1742). A szlovákok viszonylag korai megjelenése együtt jár a szűkszavú történelmi írásos dokumentációval, mert világi középbirtokosok falvaiba érkeztek, akiknél az uradalmi adminisztráció csekély volt, vagy időközben megsemmisült. Ez a gátló körülmény természetszerűen nehezíti a kutatást. A szlovákok spontán módon összeállt, kisebb csoportokban jöttek északról, egy-egy földesúr birtokszervezetén belül, mert a Nyári, Andrássy, Kubinyi, vagy 2 A XVIII. sz.-i telepítéseket lásd: SOÓS Imre 1955, SOÓS Imre 1975. A szlovák migrációra vonatkozóan lásd még: SIRÁCKY, Ján é. n. 3 DERCSÉNYI Dezső—VOIT Pál 1969, 1972, 1978. BAKÓ Ferenc 1978.