Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Petercsák Tivadar: Az erdő haszna

boksa mellett körbe egymástól egy méter távolságra. Az ágasokra rakják a hasítottfa abroncsokat, ami a boksára hányt földet tartja. Nagyon fontos az abroncs magasságának a mile nagyságának megfelelő kiválasztása. Ha nagyon magasra rakják, gyorsabban kiég a szén, de nem olyan tökéletes minőségű. Ezután harasztolnak. Hamvasban vagy kosárban száraz falevelet, harasztot (liste) hordanak és kb. 10 cm vastagságban beborítják a miiét. Ez azért fontos, hogy a földréteg ne peregjen a fa közé. A harasztot 5—10 cm vastagságban leföldelik és lapáttal ledöngölik (7. kép). A földet a szénhely körül vágják. Felhasználják a régi földet is, de mindig frissítik. Az abroncs alatt nem takarják be a miiét, csak akkor, ha ott már meleg füst jön ki. A boksa begyújtása egy hosszú rúddal, a gyújtóvesszővel történik a szabadon hagyott nyíláson.

16 A század első felében még szárított cseresznyefakérget raktak a rúd hasított végei közé (sül gyújtó) és ezzel gyújtották meg. Újabban olajos kócot tesznek a rúd végére. Századunk elején a tüzet még kovakő (koha vagy skalka), acél (ocelka) és tapló (prahno) segítségével csiholtak. Ha nagy szél van, nem gyújtanak be. A szénégetés lényege, hogy a felhalmozott faanyag a levegőtől többé-kevésbé elzárva lassan elég, elszenesedik. Közben súlyának mintegy 80%-át elveszíti. A szenesedés először a boksa közepén fölfelé irányul, majd egyre kifelé terjedve leszáll. Nagyon fontos, hogy az égés egyenletesen történjen a boksa minden részén. Vigyázni kell, hogy belül ne keletkezhessen nagyobb üreg, mert ott levegőt kap és nagy lánggal ég. Első nap általában minden boksa belyukad. Apró fát (filovca) dobálnak bele. Ha kicsi a lyuk, csak fűvel dugják be. Minél kevesebb helyen lyukad be egy mile, annál tökéletesebb lesz majd a szén. Ezért kell rendszeresen döngölni. Az első nap háromszor is megdöngölik. Ezt a döngölőfával végzik. A következő napokban már elég reggel és este ledöngölni, mert lassabban ülepszik. A fa égését levegőadagolással is szabályozzák, luftolnak, Az utolsó nap már nem lehet döngölni a miiét, csak tapossák szinte minden órában, mert a döngöléssel összetörnék a szenet. Az utolsó napokban az égés leér az abroncsig, a föld behorpad az abroncs mögé (8. kép). Ilyenkor leszedik az abroncsfákat - abroncsdobálas -, ami történhet szakaszosan is. A helyét leföldelik. A kiégés mértékét ekkor már úgy ellenőrzik, hogy kibontják a földet és megnézik a hasábok végét. A boksa akkor égett ki, ha elállt a füstölés. 16. A Bakonyban a boksát felülről beöntött izzó parázzsal gyújtják be. (HEGYI I. 1978. 103.) 7. kép. Készülő háncskosár. Petercsák Tivadar felv. 85