Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Szabó László: Családszervezet

CSALÁDSZERVEZET SZABÓ LÁSZLÓ 1. A szlovák néprajzi irodalom a szlovákság társadalmának jellemző intézményeként tartja számon a nagycsaládot. BOTÍK L, SVECOVÁ S., FILOVÁ B. újabb munkái megerősítik a régi feljegyzéseket, korábbi megállapításokat.

1 De egybevágnak e kutatók megállapításai azokkal a megfigyelésekkel is, amelyek szerint a nagycsalád általában jellemzője volt a megtelepedett, földművelő szlávok társadalmának. ZELENIN D., VAKARELSKI H., GAVAZZI M., DOBROWOLSKI K., MARKOWSKA D., ZAWISTOWICZ—ADAMSKA K. és más szláv szerzők ebben egyetértenek.

2 Természetesen ez a társadalmi intézmény nemcsak a szlávok sajátja volt. Jellemezte a Kárpát-medence magyar és román lakosságát is. Kitűnő leírások teszik lehetővé, hogy az egyes változatokat differenciálhassuk.

3 Az említett szlovák szerzők azt is hangoztatják, hogy a nagycsaládi forma sok területen a XX. századot is megérte, s eléggé eleven társadalmi szerepe tette lehetővé, hogy behatóan foglalkozhassanak vele. A magyarságnál a nagycsalád elsősorban az Alföldön indult bomlásnak. A török uralom idején a paraszti közösségek ugyanis viszonylag függetlenedni tudtak a földesúri hatalomtól. A megnövekvő lakosságú mezővárosokban, kiváltságos közösségekben (hajdú, jász, kun) megindult egy korai, feudális viszonyok között kibontakozó kapitalisztikus fejlődési folyamat, amely a nagycsaládok létét is kérdésessé tette.

4 Ugyanakkor a peremterületeken — Kisalföld, Csallóköz, Hont, Nógrád és Gömör megyék — a folyamatos földesúri hatalom konzerválta a jobbágyságot, s a feudális viszonyokkal együtt a nagycsaládot is.

5 Bár a XX. századra a magyar népterületen már csak nehezen tanulmányozható reliktumai maradtak e társadalmi intézménynek, a leírások alapján jellegükben és szerkezetükben egyaránt elválaszthatók a szlovák nagycsaládoktól. Amikor Répáshutát, egy szlovák anyanyelvű magyarországi települést vizs1. BOTÍK J. 1967.; BOTÍK J. 1969.; SVECOVÁ S. 1966.; SVECOVÁ S. 1967; SVECOVÁ S. 1980.; FILOVÁ B. 1972. 2. ZELENIN D: 1927.; VAKARELSKI H. 1973.; GAVAZZI M. 1964.; DOBROWOLSKI K. 1966.; MARKOWSKA D. 1970.; ZAWISTOWICZ-ADAMSKA K. 1971. 3. MORVAY J. 1963.; Fél E., 1944.; FÉL E. 1944/a.; SZABÓ L. 1977/78.; SCURTU V. 1966. 4. SZABÓ L. 1968. 104-122. 5. FÉL E. 1944.; FÉL E. 1944/a.; TIMAFFY L. I960.; TIMAFFY L. 1974.; SZABÓ L. 1974.; SZABÓ L. 1968. 38-46.; SZABÓ I.-SZABÓ L. 1977.; PALÁDI-KOVÁCS A., 1965. 20-27.; SZABÓ L. 1977/78. 47