Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Sipos István: A bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságai
19. a ten, ta, to mutató névmás egységes testesebb alakjai: toten, tota, toto, tote. 20. a) közös vonatkozó—kérdő névmás: kéri, -a, -e b) közös általános névmás: šicek, šicka, šicko c) közös tárgyi kérdő névmás: čo (középszlovák forma) 21. a) az élőlényekre vonatkozó dvomi, tromi, peťmi számnévi alakok b) az ötnél magasabb értékű számnévi alakok ragozatlanok: od peť/pejc vojacox, lenox 22. a klečeť/c, leíeť/c főnévi igenévi alakok a klečaťhelyett 23. a robiť típusú igék jelen idő tb. 3. személyében az -a, -ja, ija robja - robija, léía - lelija 24. az -l-es participium különböző formái: a) rövid forma: uťek/ucek, pad/t, - ! prií, vinš b) hosszabb forma: hesol, padol-padnul c) a biť- busc létigénél általános: bul - bula - bulo 25. a biť- busc jelen idő tb. 3. személye: sa (középszlovák). Egyéb közös vonások: 26. a -k, -ka nyomatékosító eíčik, tedik, ktoíka, núka, vonka 27. a biť- busc létige sg. 3. személye.jesto - jestok 28. az odejfol, zajlói vinhl participiumi alakok 29. a kdido, inío általános alanyi alakok: kaído povi, inšo robi 30. a treba ragozott trebalo alakja 31. a pešo típusú (keleti szlovák) határozószó. A közös bükki alaptól eltérő RH, UH-ai sajátosságok. Hangtan: 1. rövid szótagban az e, é mindig e marad: celi, bledi, levi, čelo 2. hosszú szótagban az e, é (irodalmi ie) mindig i: vira, svička hrix, spivať, posmivaťse 3. az egykori rövid nazális e megfelelője a: hovado, pamäť, vadnut, pradem 4. az egykori 7, 6 félhangok megfelelője e: se, ze, ve - hlapem 5. az ereszkedő ort-, -olt>rot-, lot-: rosnuť, rospor, lokeťáe lazvor 6. az r, 1 mássalhangzók között kísérő hang nélkül marad: kŕmiť, pokrm, krk, prsťeh 7. a ť, ďa t, d lágy párjai 8. a féllágy ^ ť> s, z lesz: seno, zima, pokoseno 9. a középszlovák, irodalmi šťhangcsoport: šťesá 10. a čisti, železo irreguláris alakok 11. a szókezdő dv-, dm- hangcsoport a dvere, dvihať szavakban 12. a nem rendszeres o > u változás: pul, skur, skurej Alaktani: 13. a hím- és semlegesnemű főnevek sg. instr. -em végződése: vozem, drevem, koňem 14. a semlegesneműek egy csoportjában a sg. nom., acc. -ije > i: jeďehi, pradení 15. a semleges prase, praseťa típus többese prasatá 42