Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Gyivicsán Anna: Etnikai fejlődésváltozatok Répáshután

D — család Az anya (1914) a) Férjével és gyermekeivel mindig -1 szlovákul beszélt Régóta özvegy. Ma a legfiatalabb, 30 éves fiával és magyar menyével b) A vele együtt élő él együtt. A fiához ma is szlovákul unokáival már szól, ha egymás között vannak, csak magyarul bár a fia legtöbbször csak magyarul szól vissza. érve: azért nem szól hozzájuk szlovákul, mert édesanyjuk magyar A családban a domináns nyelv: a magyar Említettük már, hogy a répáshutai nyelvjárás csak beszélt nyelv formájában él. A lakosság nemcsak a hivatalos, hanem a családi írásos kommunikációban is a magyar nyelvet használta és használja. A magyar nyelvű írásbeliség és a magyar nyelvű olvasás olyan erősen beidegződött és konzerválódott, hogy akadálya lett annak, hogy a lakosság bármilyen formában rögzítse írásban anyanyelvén gondolatait vagy próbáljon megbirkózni a már napjainkban hozzá jutott szlovák írott és nyomtatott szövegekkel.

2 A közösség nyelvhasználati szokásrendszerének erejét igen szemléletesen jelzi többek között az is, hogy a Csehszlovákiába áttelepült répáshutaiak is a Répáshután élő 19. A nyelvi kommunikációs szokások az 1979-1981 közötti állapotot rögzítik. A családtagok foglalkozását ez esetben nem tüntettük fel elsősorban azért, mert úgy láttuk, hogy ezek Répáshután nagyobb mérvű változást a családi nyelvhasználatban még nem okoztak; bár itt is előfordul, hogy a magyar nyelv használata nemcsak a korosztály, hanem a foglalkozás miatt vált gyakoribbá. - A bemutatott családok gyermekei már mind tanultak szlovákul a répáshutai iskolában vagy másutt. Pl. A családból egy gyerek a sátoraljaújhelyi szlovák általános iskolába járt, a B családból egy szlovák középiskolában érettségizett, a C családban a lánynak szlovák szakos tanári diplomája van. - A modellek között nem mutattuk be az 1945 után született generáció családi nyelvi modelljét A tapasztalat az, hogy a fiatal szülők szüleikkel még szlovákul is beszélnek, nyelvtudásuk tehát még aktív, egymás között és gyermekeikkel - igen ritka kivételtől eltekintve - már kizárólag magyarul beszélnek. 20. 1946-ban a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tagjaitól többen kaptak ajándékba szlovák újságokat, kalendáriumokat, szlovák bibliát, de ezeket legtöbben elolvasatlanul őrzik mind a mai napig, azzal magyarázva ezt, hogy ők a szlovák írást egyáltalán nem ismerik. Hasonló jelenségre utal az is, hogy amikor az 50-es években és a 60-as évek elején a helyi népi együttes szlovák színdarabokat tanult be, a szereplők számára a megtanulandó szöveget a helyi pedagógusok magyar helyesírással írták át. Megjegyezzük még, hogy az egyes evangélikus és katolikus falvakban, ahol a családi levelezésben csak a szlovák nyelvet használják, magyar helyesírással írják le gondolataikat 420