Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Sipos István: A bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságai
Massán is kevesebb, mint egyharmad az egynyelvű és csaknem a. fele kétnyelvű, elenyésző a háromnyelvű. Nyelvi bontásban: S — csaknem 100%, G — 67%, H — 8%, L - 0. Tehát erősen többnyelvű közösség élt itt együtt. A kétnyelvűek többsége német és szláv. Viszont csaknem 100%-os a szláv nyelv ismerete. De erős a német nyelv ismerete is. Massán 67%, Hámoron 60%. Hámoron a magyar is 32%, Massán csak 8%. De e számok és százalékok nem válaszolnak arra, hogy volt-e és milyen nyelvtudat, esetleg nemzetiségtudat. Ebben a nevek sem segítenek, sőt igen nagy meglepetéseket okoznak. Csak néhány eset szemléltetésül: Hámor Anna Ripszky H Joan Zommer H, S Anna Zipszer S Julianna Klein H, S Cath. Stoff S Dor. Balázs G, S And. Breyer S Anna Ignátzy G, S Joan Kertész S Marg. Ambrózy G, S Joan Millner S Maria Pusztay G, S Mich. Buday G, S Anna Bétsváry G, S Néhol az azonos családneveknél is több változat szerepel: Hámor Georg Krajnyák —,—,S Elis. Krajnyák H,-,S Elis. Krajnyák H,G,S Maria Krajnyák H,G,S ómassa — a ma is élő Lerch családnévnél: Georg Lerch -,G,S Georg Lerch H,G,S Mathias Lerch H,G,S Bükki településeink többnyelvűsége nem maradt fenn a hosszú ideig tartó, s állandó utánpótlás ellenére sem. A többségi szláv-szlovák nyelv hatására először a német nyelv használata, s ismerete szorult vissza. A szlovák — a már jelzett nyelvjárási sajátságokkal {Hámor, ómassa - keleti szlovák, Répáshuta, Ujhuta - közép- és nyugati szlovák) - lesz általánossá. De ez még mindig kétnyelvűség a magyarral. A társadalmi, ill. gazdasági élet további fejlődése, az új munkahelyek és munkalehetőségek ezt is egyirányúsítják. A múlt század közepén létrejön a Diósgyőr-vasgyári nagyüzem. Hámor és Ómassa férfilakossága az új munkahelyeken magyar többségű nyelvi környezetbe került. A családban még egy ideig a szlovák tartja magát, de amikor a nők is vasgyári munkahelyekre kerülnek, a családból is kiszorul a szlovák nyelv. Hámor és Ómassa magyar nyelvű közösségekké váltak. Ebben az irányban fejlődött, de nem ilyen mértékben Óhu ta. A közeli vasgyár innen is felszívta a férfilakosságot, s a magyar nyelv ismeretét erősítette. De Óhuta egy zárt völgy sok kiscsoportos munkalehetőséggel is. így a nők tovább megőrizhették a szlovák nyelvet a családban. 37
