Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: Hiedelemalakok a hitvilágban

Mivel a hiedelmek zmokja apró termetű tyúk, csirke, ennek alapján a fejlődésben megállt csirkére is szokták mondani: zmok.

33 Ezt használták a kicsi kacsa megnevezésére is. A zmok másik tulajdonsága (a mindent hordás) alapján pedig a módban, vagyonban haladó emberre mondták, zmokja van. Vagy aki jól dolgozott, arra is rámondták, že tak robi, jag zmok. Ha valaki mindent hazahordott, arra is azt mondták, na, ti zmok. Átvitt értelemben a lusta emberre is használják, ha mindent egyszerre akar elvinni, hogy lusta, mint a zmok. A répáshutaiak meg is magyarázzák, lefordítják a zmok nevet: a zmok, zmoknul azt jelenti: megázott.

34 Ismeretlen a fény alakban megjelenő lidérc Répáshután.

35 Hiini hat: A répáshutai hiedelmek szerint minden házban él, illetőleg élt egy kígyó. Ezt nevezték és nevezik házikígyónak, hízni hatnak.

3 6 Vannak, akik szerint csak régi házakban található. A házikígyó barna, fekete testű, az eredeti kígyóktól abban különbözött, hogy „jámborabb, nem bánt." Mások szerint olyan, mint a többi kígyó, nem különbözik semmiben. Van, ahol a ház falában, van, ahol a trágyadombban lakik, gyakran még a padlásra is felmászik. Gyakran kijön a napra, napozik. Piszkálni nem szabad, mert akkor baj, szerencsétlenség éri a házat. Valaki meghal a családból, ha agyonütik. A kígyók nagyon szeretik a tejet. Több történetet beszélnek egy jagenőX, vadászról, aki etette őket. Történet szól arról is, hogy a gyerekek a pitarban a földön ülve ettek. Ezt észrevette és a tejszagra bemászott a kígyó. Evett a gyerekekkel együtt a tányérból. A gyerekek pedig azt mondták neki: ne csak tejet, hanem kását is egyen!

3 7 A kígyóknak ez a tejszeretete veszélyes volt különösen a szoptatós kisgyerekek számára. Régen az anyák gyereküket vitték maggukkal a mezőre is. Hamvasból hintát csináltak a gyereknek, s beletették. A kígyó megérezte a tejszagot, belemászott a gyerekbe, s az belehalt. Mondják azt is, hogy egyszer egy felnőtt emberbe is belement, akiből orvosok operálták ki. Az anyák ezért gyűjtéskor nagyon féltették gyermeküket, nehogy a kígyó beléjük bújjon.

38 A házikígyó mellett emlegetnek még más erdei kígyókat. Külön említik a tarajos kígyót. Ennek taraja van, fütyürészik. Nem nagy, de mérges kígyó. Megtámadja az embert is, karikába tekeredve gurul az ember után. Védekezni úgy lehet ellene, ha oldalt ugranak 33. Vö.: SIPOS I. 1958. 322. Ehelyütt azt a szólást ismerteti, hogy: tak mali bul, jag zmok! 34. A szónak ezt a jelentését számon tartják a tótkomlósiak is abban a mondásukban, hogy megázott, mint a zmok! DIÓSZEGI V. 1974. 67-68. 35. Bár MÁDAI Gy. egy lámpás nevű hiedelemlényt említ Répáshuta, Miskolc, Uppony, Bükkszentkereszt katolikus községekben. Vö.: MÁDAI Gy. 1965. 371. Másutt - KRUPA A. szerint magyar hatásra ismert az éjszakai ijesztő svetlo, aki az éjszakai utasokat ijeszti, de leginkább az elásott kincs lángja. Vö.: KRUPA A. 1974.; MÁRKUS M. 1943. 274. 36. E névvel a szlovák irodalomban még nem találkoztam. Ismert: domáci had, domovy ochranca, starý dedo, gazda neveken. HORVÁTHOVA E. 1972. 241.; HORVÁTHOVA E. 1975. 1027-1028. 37. Ez általánosan elterjedt, magyar anyagban is megtalálható képzet, ismert vándortörténet 38. Magyar anyagban is általánosan ismert képzet. 342