Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások

sabban, olyan szokások is elterjedhettek ezeken a területeken, amelyek a „szlovák szokásrendszerben" is csak az elszakadás után honosodtak meg. Másrészt viszont — és ez magyarázza a viszonylag jelentős számú módosulást — az észak-magyarországi szlovák csoportok szokásaira kétségtelenül hatással volt a környező magyarság (palócok, zempléni, borsodi, abaúji magyarok stb.) szokásrendszere is. Finomítva a képet azt mondhatjuk, hogy a répáshutai szokások elsősorban a Zempléni-hegyvidék lakosságának szokásrendszerével mutat hasonlóságot. A vitathatatlanul meglevő helyi sajátosságok pedig elsősorban a különböző cselekmények intenzitásában mutatkoznak, nem pedig az egyes szokások meglétében vagy hiányában. összefoglalóan azt állapíthatjuk meg (pontosabban azt feltételezhetjük, hogy a bükki és részben Heves megyei szlovák népesség szokásai mintegy közvetítenek, átmeneti zónát alkotnak a palóc hatásokat mutató nógrádi, illetve részben kárpátukrán, részben református magyar hatásokat mutató zempléni szlovákság szokásai között. A répáshutai elemzés jó alapot nyújt egy ilyen következtetés levonásához, noha kétségtelen, hogy e téren számos további részletvizsgálatra van még szükség. IRODALOM BAKÓ F. 1966. A májfa és a májusi kosár Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve, IV. 257-304. BÁLINT S. 1973. Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest. BÁLINT S. 1977. Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest. BARNA G. 1978. Hiedelmek és szokások Nagykőrösön. In: NOVÁK L. (szerk.) Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. Nagykőrös, 433-497. BEDNARIK R. 1943. Duchovná kultúra slovenského ludu. Slovenská vlastiveda, II. Bratislava. DÖMÖTÖR T. 1964. Naptári ünnepek, népi színjátszás. Budapest. FEHRLE E. 1955. Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. Kassel. FERENCZI I. 1977. Népi szokásrend Szőregen. In: HEGYI A. (szerk.) Szőreg és népe. Szeged, 251-324. HORVÁTHOVA E. 1972a. Die volkstümliche Brauchtum. In: HORVÁTHOVA E.-URBANCOVÁ V. (hg.) Die slowakische Volkskultur. Die materielle und geistige Kultur. Bratislava, 185-228. HORVÁTHOVA E. 1972b. Zo zvykoslovných a poverových rálii na Hornom Spiši. Slovenský národopis, XX. 484-503. KATONA I. 1912. Irodalmi tanulmányai, II. Budapest. KREZTENBACHER L. 1959. Santa Lucia und die Lutzelfrau. München. KRUPA A. é. n. Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba KUPA A. 1974. Intraetnické a interetnické vzájomné vplyvy v cykle vianočných sviatkov u eleckých Slovákov. In: KRUPA A.-LAMI I. (red.) Národopis Slovákov v Maáarsku, II. Budapest, 135-208. JUHÁSZ Á. 1976. A halottetetés szokása Vizsolyban. Herman Ottó Múzeum Közleményei, 15. 74-77. MANGA J. 1968. Ünnepek és szokások az Ipoly mentén. Budapest. MANGA J. 1974. Szokások Tótkomlóson. In: Néprajzi tanulmányok Tótkomlósról. Békés megyei Múzeum Közleményei, 3. Békéscsaba, 3-61. NIEDERMÜLLER P. 1976. A Katalin-ág az abaúji nép szokásaiban. Herman Ottó Múzeum Közleményei, 15. 69-73. 328