Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Krupa András: Születési és házassági szokások

9. kép. Répási Magdolna és Mátrai Oszkár répáshutai házaspár esküvői fényképe 1979-tiől hanem egy tányérnyit haza is visznek. Ez legtöbbször aprósütemény, linzerkarika, piskótaféle» Hétfőn, kedden, szerdán tart a sütés az ún. „kosárba" (do ko&ka), pénteken készül a torta, dolgozzák fel a hízót, tisztítják a csirkéket. Az utóbbi időben kevesebben tudnak segíteni a háziaknak, mert a nők is üzemben dolgoznak, ez nagy terhet ró a szűkebb család nőtagjaira, kimerülésig dolgozik a menyasszony is. Adatgyűjtésünk idején mind a vőlegény, mind a menyasszony l-l hízót vágott. De kevesellték a húst, ezért még a boltban is vettek hozzá. Négyszáz liter bort, negyven liter pálinkát, valamint sok üdítőt, colát, sört vásároltak. A meghívottak manapság a naturáliákon kívül is gazdagon ajándékoznak. A világháború között minimális lehetett az ajándékozás, csak jelképesen adtak. A mai lakodalmon a bérmakeresztanya veszi az ebédkészletet, a rendes keresztanya az edényeket. 19 Répáshuta 289