Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

D. Fügedi Márta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás

tárolták hosszabb ideig, hamarosan felhasználták, így a végekben tárolt vászon, mint tartaléktőke nagy ritkaság volt Répáshután. A répáshutai kenderfeldolgozásnak és vászonfelhasználásnak a paraszti közösség életében betöltött szerepéről összegezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: A kenderkultúra jelentőségét itt nem a termelés mennyisége vagy minősége adja, hiszen ehhez a település természeti adottságai sem kedvezőek, A falusi közösség életmódja és egyes speciális munkák azonban igényeltek bizonyos vászonmennyiséget, melyet saját erőből, önellátással nem tudtak kielégíteni, így a répáshutai népi kultúra kenderfeldolgozással kapcsolatos sajátosságait éppen a lehetőségek és a szükségletek közötti jelentős különbség alakította ki. A Bükk hegység népi kultúrájának tgyik legfigyelemreméltóbb sajátossága, a szomszédos falvakkal való sokoldalú együttműködés, az egymásra utaltságon alapuló területi munkamegosztás jellemző a kenderfeldolgozás területén is= IRODALOM Rövidítések HOMKözl. - A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei HOMÉvk. - A Herman Ottó Múzeum Évkönyve DOBROSSY I. 1972. A kenderszárítás egy archaikus eljárása és szokásai Tardonán. HOMKözl. 11. 148-153. DOBROSSY I. 1973. A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata BorsodAbaúj-Zemlén megyében. HOMÉvk. XII. 407-430. DOBROSSY I. 1973. A mezőkövesdi vászonkereskedelem. HOMKözl. 12. 105-109. DOBROSSY I.-FÜGEDI M. 1977. Ethnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kenderfeldolgozás rostelőkészító' munkafolyamatában. HOMÉvk. XVI. 269—293. . DOBROSSY I. FÜGEDI M. 1981. Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban. In: A Zempléni-hegyvidék népi kultúrájából. (Megjelenés alatt) FÜGEDI M. én. (1978-79) Mezőkövesd és vidéke hímzései I—II. Budapest. FLÓRIAN M. 1966. A kender feldolgozása a Zempléni-hegyvidék középső részén. Műveltség és Hagyomány VIII. 159-177. LAJOS Á. 1963. Díszes fafaragás a Hór völgyében. HOMÉvk. III. 103-135. PALÄDI-KOVÄCS A. 1973. Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOMÉvk. XII. 431-462. SZOLNOKY L. 1972. Alakuló munkaeszközök. A magyar népi kenderrost-megmunkálás. Budapest. DIE HANFBEARBEITUNG UND DIE ANWENDUNG DES GEWEBTEN LEINENS IN RÉPÁSHUTA Die Bedeutung der Hanfbearbeitung und der Anwendung des gewebten Leinens ist im Leben der Dorfgemeinschaft nicht hervorragend, die Leinenprodukte haben aber in der Befriedigung der Bedürfnisse - wegen den eigenartigen Naturgegebenheiten und der Charakteristik der Bauernwirtschaften - eine wichtige Aufgabe. 197