Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Selmeczi Kovács Attila: A mezőgazdasági eszközkultúra

5. kép. Fűkaszálás. Selmeczi Kovács Attila felv. 6. kép. Kévehányó és trágyahordó vasvilla. Selmeczi Kovács A ttila felv. években azonban már inkább a boltokban kapható háromágú gyári vasvillát kezdték helyette használni. „A vasvilla jobb, mert a széna mindenforma nyirkos, a favüla nehezebben megy bele."

34 Újabban négyágú vasvillát is használnak a szénamunkához. Legtöbben azt tartják, hogy a vasvillával könnyebben és gyorsabban lehet dolgozni, mint a favillával, mert nem akad úgy bele a szál. A négyágú vasvilla tulajdonképpen a trágyahordás eszköze! Az istállóban mindig négyágú vasvillát tartottak, ezzel végzik az almozást és a trágya kihordását. A kocsira is négyágú vasvülával rakják fel a trágyát, ennek a munkának egyéb speciális eszköze nem ismeretes. Az utóbbi évtizedekben a vasvillának egy újabb változata is megjelent: a 7-8 ágú krumplihányó vasvilla. Ez a kereskedelemben beszerezhető eszköz a korábban kézzel végzett munkát könnyíti meg. A betakarítás másik fontos eszköze, a gereblye a századforduló óta mindmáig változatlan formával és funkcióval rendelkezik. A legszélesebb feladatkört ellátó fagereblye nyele két méter hosszú, feje 60 cm és 12- 14 foggal rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben helyben többen is foglalkoznak készítésével, a környező falvakat is ők látják el. A fagereb34. Elmondta Mátrai László (1896). 133