Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Bakó Ferenc: Település és népi építkezés
8. kép. Udvar a Lenin u. 8. sz. alatt. I. régi lakás, II. új lakás. 1. szoba, 2. konyha, 3. istálló, 4. öregek kamrája, alatta pince 9. kép. Udvar a Lenin u. 30. sz. alatt. I. régi lakás, II. újabb toldalék, IIa. régi istálló, ma lakókonyha. 1. fürdőszoba, 2. éléskamra, 3. istálló, 4. kamra, sertésólak, illemhely, kijárat a pincébe, 5. pince, 6. kamra, raktár, 7. barkácsműhely, kamra. udvarok közé tartozik, ahhoz az udvartípushoz, ami ritkaság Észak-Magyarországon. Az udvar két szélső oldalát egy-egy lakó-, ill. gazdasági épület alkotja és a kettőt hátul istálló és más gazdasági épület köti össze. Az udvart az utca felé kerítés és kapu zárja le. A gazdasági épületek funkciója az állattartással, fuvarozással van összefüggésben (8-11. kép). A négyzet alakú vagy ahhoz közel álló arányokat mutató táblatelek három különböző formáját figyelhettük meg. A Kossuth u. 24. számú telek az 1903-as térképen még egészen kicsi, az utcának oldalhomlokzatát mutató ház előtti udvar csupán. 1979-ben már egy ennél jóval nagyobb telek tartozik hozzá, aminek a lakóház csaknem a közepén áll, körüljárhatóan beépítve (12-13. kép). A Szabadság u. 10. számú ház telke 1903 óta a mai napig változatlan. A lakóházzal, lakókamraistállóval és színnel, füstölővel beépített udvar mögött a hozzá tartozó terület terméketlen domboldal (14. kép). A Kossuth u. 42. szám alatti táblatelek a település egyik újabban keletkezett részén fekszik. Tulajdonosai a Gyertyán-völgyi hutából települtek be a faluba 1926-ban, amikor az utolsó lakosok is elhagyták a huta területét. Az udvar a Hangyás-ndk nevezett falurészen, a patak és az út között terül el. A szabálytalan alakú udvar szélein áll a lakóház, egy csűr, faragóműhely és szín (15. kép). A harmadik telektípus, a szalagtelek a Kossuth utca déli házsorára és az újabban kialakított parcellák falurészeire jellemző. Szalagtelkek vannak pl. a Rákóczi utcában, így a 10. számon is. A hagyomány szerint ez egy nagyobb telek része, amit 1903 után osztottak meg. Beépítésének módja az észak-magyarországi modellt követi: az udvart hátul keresztbe álló