Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Bakó Ferenc: Település és népi építkezés

az északin 4 ház áll, utóbbiak részben a mai Rákóczi utca elejére esnek. A patakok egyesülésétől keletre még nincsenek házak, ide a falu még akkor nem terjedt ki. 1883-ra a település sokat fejlődött. Az északi völgyben már 14 ház és valószínűleg lakóház áll, de vele szemben az út nyugati során most csak egy körülkerített épület látszik. A nyugati völgy déli házsora kelet felé kiterjeszkedett és csaknem a temető vonaláig ért el. Ebben a sorban 19 épületet lehet megszámolni, közöttük 2 már a temető során van. A déli sor végén a házak mögött, azok tengelyében 2 kisebb épületben istálló sejthető. Répáshuta első részletes és leírással is ellátott belterületi térképét 1903-ból ismerjük.

18 A belterület kiterjedése 1883 óta nem változott, csak a házak, épületek száma emelkedett. Amíg pl. az északi pataksoron 14 ház állt, 1903-ban már 19 van és egy újabb erdészház. Veres László írta meg, hogy másfél évszázad alatt a falu lakosai 34 holdnyi szántóföldet tettek irtással megművelhetővé, de ez nem került tulajdonukba, csak 1935ben kapták meg véglegesen.

19 Az 1903. évi állapot tehát a múlt századbeli viszonyoknak felel meg, legalábbis a belterületet illetően (7. kép). Az 1903. évi térképhez csatolt földkönyv tájékoztatást ad arról, hogy a lakosság milyen ingatlanokat kezelt (de nem birtokolt). Minden lakosnak van ilyen módon bírt háza, a házhoz csatlakozó kertje, az úttal elválasztott, nagyobb kertje és egyeseknek a falu 7. kép. Répáshuta térképe 1903-ból 18. VERES L. 1978.24-25. 19. BmL. Miskolci Törvényszék úrbéri perek. Répáshuta. - Répás-Huta m. k, kincstári telepítvényes község birtokrendezési földkönyve. 1903. évben. 103