Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Nagy György: Régi lakóházak berendezése Karcsán

• RÉGI LAKÓHÁZAK BERENDEZÉSE KARCSAN Nagy György Községünkben a lakóházak elhelyezkedését a természeti környezet határozta meg. Mivel régebben - a Bodrogköz vízrajzi viszonyai miatt igen kevés hely volt az építkezésre, ezért a lakóházak a helyek jobb kihasználásának a lehetőségeit követték. A szalagtelkeken a dél-északi, illetve az észak-déli irányban helyezkedtek el a házak olymódon, hogy maga a lakóház a gazdasági épületekkel egy fedél alá került. A lakóházak beoszt ásának három formáját különböztetjük meg: a legrégebbi, amely a XIX. század közepétől 1920-ig tartolt, a lakóházat szobára /házr

a/, konyhára /

pitvar

ra/ és kamrár

a osztotta, ma; ezután következtek a gazdasági épületek. A második korszak 1921 1950-ig tehető. Ekkor a lakóház beosztásában annyi változás történt, hogy a pitvar után még egy lakószoba, a hátulsóház következett. Elől megmaradt a szoba, az elsőház, de ezt már nem lakták, hanem csak tisztaszobaként funkcionált« Itt csak vendégeket fogadtak, s ennek megfelelően a felesleges, használaton kivüli, úgynevezett letevő ágynemük kerültek az itt elhelyezett ágyakra. Ezenkívül ennek a szobának a berendezéséhez mindig jobb bútorokat vásároltak a divattól függően, esetleg az eladó lány bútorait helyezték itt el, vagy a családba került menyecske bútorai és ruhaneműi kerültek ebbe a szobába. A pitvar is nagy változáson ment keresztül. Az első időszakban a pitvar felét elfoglalta a szabadkémény és az ez alatt elhelyezkedő kemence, melynek tetején készítették tavasztól-őszig szabadtüz-27-