Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Nagy Géza: Társasmunkák Karcsán

2. Az egyén a maga számára, de társaságban végzi a munkát. 3. Egy, vagy több ember a közösség érdekében végzi a mun­kát. A társasmunkák kialakulása Karcsán gazdasági okok következ­ményei. Amig ugyanis a falu határa szinte mérhetetlen nádas, mo­csár volt, az egyén nem boldogulhatott. Az egymásra utaltság te­hát szükségessé tette az összefogást. Később, amikor a mocsa­rak lecsapolasa megtörtént, az egyes munkafajták ugyancsak szük­ségessé tették az egymásnak való segítséget. Hogy mikor alakul­tak ki a közös, a társaságban végzett munkák csoportjai, azt ma már nehéz lenne megmondani, de volt ilyen. Ezeket a munkákat igyekeztem összegyűjteni, mert mint ahogy sok régi dolog, tárgy, hagyomány lassan eltűnik, kihullik az emlékezetből, ugy ez is erre a sorsra jut. Nem véletlen, hogy napjainkban olyan sok szó esik az elidege­nedésről. A falu is sok tekintetben változott. Régen elképzelhe­tetlen volt az egymástól való elzárkózás, hiszen akkor egymásra voltak utalva az emberek, ma viszont már egyre inkább kezdenek kialakulni falun is a maguknak élő embertípusok csoportjai. Igaz, vannak még most is olyan munkák, amelyeket segítséggel végez­nek, de a társasmunkák nagyrésze ma már csak emlék, csak né­hány idősebb ember tud visszaemlékezni rá. Dolgozatomban a társasmunkákat a csoportosítások szerint irom le, sorra véve azokat, amelyek egy-egy csoportba sorolha­tók. I • Az első csoportba sorolt munkákat - amikor többen egy va­lakinek segítségképpen végeznek valamilyen munkát, az esztendő minden szakában megtaláljuk. Persze ez a munkavégzés kölcsö­-247-

Next

/
Thumbnails
Contents