Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Dobosy László. Ózd régi települése

eltűntek a szabadkémény

ek, a pitvar átalakult konyhává, a múlt század végén a buboskemence i

s kikerült a szobából. Ahol két szoba volt, ott az első szobá

t továbbra sem használták rendszeresen. Az a vendégek fogadására szolgált. Kályhát is csak az utóbbi időben helyeztek bele. Bútorzatát cserélték át legelőször. A konyhában rakott sparhelt

et építettek. Ezt az első világháború időszakában a csikó-sparhelt

, majd a 30-as évek végén a különböző formájú asztal-sparhelt váltotta fel. A család épületen belüli tevékenysége főleg a konyhában zajlott. Ott beszélgettek a szomszédokkal és a közeli rokonokkal. Ez volt a lakás legtöbbet használt része. Nagyon sok családnál még ma is a konyha az a helyiség, ahol a legtöbbet tartózkodnak, s a szobát csak éjszaka, vagy látogató esetében használják. A televízió nagymérvű elterjedése sokat változtatott ezen. A televíziót a szobában helyezték el, s emiatt lényegesen több időt töltenek ott. A mezőgazdálkodás visszafejlődésével már szükségtelenné vált a termék tárolását biztosító kamra, vagy gabonás

. Ezt alakították szobává, ez lett a hátsó szoba. Tulajdonképpen ez látta el a hálószoba feladatát. Benne kezdetben dobkályha, majd a vaskályha biztosította a meleget. A gabonás után az istálló következett a házzal egy fedél alatt. Ezt is átalakították szobává, s a legtöbb család ezt kiadta bérbe. A kisbirtokos termést őrző lakóháza igy alakult át a századforduló idejében gyári munkás lakóházává. -21