Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Dobosy László. Ózd régi települése

javitották a gyárból kikerült salakkal. A község harmadik hidja a mai Tanácsháza előtt , a falu közepén volt. A hidak kocsi-forgalmat is biztositottak. Ezen kivül a két házsor között a gyalogos közlekedést a patakon több helyen átfektetett gerendák, pallók tették lehetővé. A legrégibb temetkező hely a községben a Templom dűlő

ben lévő Török- templom melletti volt. 1829. június 25-én Pyrker László egri érsek látogatása alkalmával felvett jegyzőkönyvben igy Írtak róla: a község belterületén kivül lévő hegyen, a templom körül terül el a temető, melynek kerítése rozoga állapotban van. A sírhelyeket a templom falától megfelelő távolságban ásták meg. Sírbolt /kripta/ nincs. A keresztség felvétele nélkül meghalt kisdedeket a temetőn kivül temetik el. Később űzd egykori földesurai, a Sturman család, kriptát építtetett itt. Ebben temették el Sturman Andrást, Mátyást, Lászlót és Györgyöt. E kriptát 1900-ban még gondozták. Később elhanyagolták, s a temető a gyermekek játszóhelye, majd libalegelő lett. A mai kórház építése előtt a Sturman kriptában lévő maradványokat Csernelybe szállították át, az építményt az SZTK rendelőintézet alapozásánál bontották szét. Ezzel a temetővel egyidőben Karúb

an is volt egy sírkert, ahol a bányatelepen lakók temetkeztek. A XIX. század végén a faluban két használatban lévő temető volt. Egyik a mai Bartók Béla uti általános iskola és a József Attila Gimnázium helyén. Ennek egy részébe nem szívesen temetkeztek, mert bár hegyoldalban feküdt, mégis igen vizenyős volt. Megtörtént, hogy az előző nap kiásott sírgödör a temetés idejére megtelt vizzel. Hosszú deszkával a víz alá nyomták a koporsót és ugy földelték el. Ujabb temető volt a kovácsműhely melletti, a Baka - 12 -