Bakonyi Béla: A szántói széles utca : 77 abaújszántói és sárazsadányi népdal (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 11. Miskolc, 1965)

Azután megszólalt, s csak annyit mondottj "Tanitsák a népet énekelni! Én mindent átadtam, amit tudtam." Végrendeletnek éreztem szavait és megfogadtam, hogy hiven telj

es

item, mert ugy érzem, ez az énektanár legszebb kötelessége. Mindenki előtt ismeretes, hogy a hetvenes évek elejétől országunkat átszövő népdaléneklési mozgalom indult el, mely egyre terjed munkás- és parasztlakta helyeken egyaránt, izmosodik, s illetékes kulturális szerveink gondozásában a zenei közművelődés részévé vált. Az "Éneklő Magyarország" - ahogy Kodály megálmodta - nemcsak dalolási kedvet ösztönzött. A népdal - hagyományozás örök törvénye szerint - ez esetben nem a kutatás, de az önkéntesség alapján - az öregek féltve őrzött népdalaikat kínálták fel becsülettel és tiszta szívvel, hogy gazdagabb legyen életünk. így kerültek elő a sárazsadányi Nagy Józsi bácsi dalai is. Egyegy szál virágért nála is lehajoltam, hogy színesebbé tegyem csokromat. Minden törekvésem az, hogy megyénkben a szépen kibontakozó énekkari,pávaköri mozgalmat, iskoláinkat segítsem a gyűjtött dalokkal. Bizom benne, hogy a megye más járásaiban is követik e példát, mint ahogy én követtem elődeimet, s talán ez a szándék is elősegíti a "Daloló Borsod" kibontakozását. Bakonyi Béla - lo -