Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobos Ilona: Néhány északkelet-magyarországi mondatípus;

- Hé, az anyád istenfáját, hát te a békával tudsz beszélni, velem nem? ! Belevette a gyermeket a vizbe, s hát kijött egy szép gyermek, amelyik el vót cserélve. Felvette a gyermeket, s megvan — aszondja — az én gyermekem, amelyiket cseréltek, azt belevettem a vizbe."

76 A Vas megyei Halastón a búcsújárás és az érthetetlen párbeszéd keveredik a „kicsi csupor nagy kanál" mondatípussal.

77 „Egy asszony észrevette, hogy az ő gyermekét kicserélték. Nem nőtt, csak a feje. Hat éves volt már. Próbálja meg Szentbenedekre vinni, mert a váltott gyereket oda szokták vinni. Nagy vékába ültették, poharat adott neki, nagykanalat adott a kezébe. Vitte az erdőn át. »Vahin kugli? « — kérdezte valaki az erdőben. Csak hangot hallott. »Szentbenedek, bucsu« — szólt a váltott gyerek. Addig sose beszélt. ,Láttam már ördögöknek erdejét-mezejét, de kisbögrében nagykanalat még sose' ". Avval csak kikapta valaki a kosárból a fejéről a gyereket és szép kislányt tettek a helyére. Ellpoták, másikat tettek helyére, most meg visszaváltották . . . Végül Balassa karcsai változata az előzőektől eltér. Megváltozik az ördögökkel folytatott párbeszéd, amely így hangzik. „Ricsi, pucsi, Máriapócsi!" Teljesen rendhagyó a monda befejezése: a váltott gyermeket az asszony vízbe hajítja, de nem kapja meg helyette a valódit.

78 A váltott gyerekekhez fűződő hiedelmek a német nyelvterületen nagyon elterjedtek, különösen Dél-Németországban, a svábok között.

79 Lengyelországban az elcserélt gyerekről a legtöbb monda Sziléziában és Pomerániában ismert, olyan vidékeken, ahol a lakosság németekkel kevert.

80 A mondákban katolikus búcsújáróhelyeket emlegetnek — a legsűrűbben Máriapócsot —, ahová a katolikus magyarokon kívül a hazai német lakosság is eljárt. A váltott gyermek és a rosszak közötti érthetetlen párbeszéd ismétlődő, értelmetlen szavai: „Vohin pudle? — Szentig beventig", vagy: „Bahin kugli? " — „Vuhim kátle? — Te szisztu Benedek". Ezek a kifejezések minden bizonnyal elferdített német szavak. Másfelől a párbeszédekben szláv szavak is előfordulnak. így a „pudle" (a kugli ennek elferdítése lehet) az ukrán pujgye — elmegy szóból ered. Eördögh Ferenc le is fordította a „Vohin pudle" varázsigét: „Hová mégy? ". Ez arra vall, hogy a monda több nemzetiségű vidéken terjedt el, ahol megszokott, hogy ugyanabban a mondatban különböző nyelvek szavai keverednek. Arra is van példa, hogy egyetlen név két nyelv összetételéből ered. (így Hundertwasser, az osztrák festőművész neve eredetileg Stowasser volt. Sto = Hundert.) *** Északkelet-Magyarországon még több olyan hiedelem-monda maradt fenn, amelynek párhuzamai — több-kevesebb eltéréssel — szomszédainknál is megtalálhatók. így a vidéken rendkívül népszerű „inzsellérek", a csaló mérnökök, akik holtuk után fénylőn 76. PENAVIN Olga 1971. 77. Gyűjt.: IRÁNYI Lujza, 1953. EA 5792. 78. BALASSA Iván 1963. 289. sz. 79. Handwörtwrbuch 1927-28. Vertausches Kind esz. 80. KRZYfcANOWSKI, Julián 1965. boginka esz. 267