Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Dobrossy István–Fügedi Márta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban
nélkül". 41 Ma már ritkábban veszik vállra, inkább korccal bekötik a száját, s a kapanyélre akasztják rá. Egy-egy háztartásban legalább 5—6 vászontarisznya volt, finomabb és durvább vászonból, különböző méretben. Régen iskolába is ezt hordták a gyerekek, a férfiak ezzel jártak a határba, az erdőre. Ha idegenbe, a falun kívülre mentek, akkor tisztább tarisznyát vittek magukkal. Ujabban gyakran befestik a tarisznyát sötétre, hogy ne piszkolódjon olyan gyorsan. Az asszonyoknak jellegzetes cipekedési eszköze a vizsgált falvakban a kantár is. Ez egy ritkaszemű háló, amelybe az ételes fazekat teszik, s a betegágyasnak, aratóknak, szőlő munkásoknak cipelik. A hálót laposan szőtt, keskeny korcból állítják össze. A korc kereszteződéseihez fecskének, csillagcsának nevezett fillér nagyságú színes posztódarabkákat varrnak, ezzel díszítik. Alapos korcot általában cigányoktól veszik, akik gatyamadzagszövő szátyván, cigány szátyván szövik és kereskednek vele. De Baskón és Regécen is emlékeznek rá, hogy régebben maguknak is megszőtték a korcot a falusiak. 4 2 A kantár része a hozománynak is, néhány darabot kapott belőle a lány. Madzag- és kötélfajtákra nagy mennyiségben szüksége volt minden paraszti gazdaságnak. A jószágtartáshoz köteleket, istrángokat, gyeplőket használtak, a zsákok, tarisznyák megkötésére is madzag kellett. Szőlőkötözéshez, paradicsomkötözéshez, egyes ruhadarabok felöltéséhez, rögzítéséhez is nagy mennyiségű madzag, korc szükséges. 43 A kötél- és madzagféleségek jelentős részét piacon, vásáron szerezték be, bár házi készítésére is vannak szórványos adatok. Kenderfonalból sodrott házicérnát használtak a vászonféleségek megvarrására, szegesére, összeerősítésére. A házicérna úgy készül, hogy két tele orsót egyre gombolyítanak fel, majd mossák, szárítják, és újra a kerekes guzsalyra tekerik, de az eredeti iránnyal ellentétesen, tehát visszafelé. Ez a mozgás egyenletesen összecsavarja a szálakat, így erősebb, tartósabb lesz. 44 Vászon alapanyagú termékek a háztartásban. A paraszti háztartásokban használt vászonfélék többsége a jobb minőségű kenderből font finomabb fonálból készült. Ezek minősége önmagában is változatos volt, hiszen különböző vastagságú kenderszálak, ül. pamut keverésével többféle finomságú vásznat tudtak előállítani. Amikor a század elején Zemplénben is elterjedt a pamutos szövés, még rendkívül nehéz volt a pamut beszerzése. Visszaemlékezések szerint a férfiak Kassára jártak pamutért: dohányt csempésztek, ott eladták, és annak az árából vásárolták a pamutot. A háztartásban, lakásban használt vászonfélék egy csoportja kizárólag praktikus, tehát köznapi használati funkciót töltött be, másik csoportjának pedig emellett, sőt olykor kizárólag a szokásokban, különböző ünnepi eseményekben volt konkrét szerepe. Ez utóbbiak általában pamutos vászonból készültek, és díszesebbek, értékesebbek voltak, hiszen tulajdonosukat, készítőjüket képviselték a közösség tagjai előtt. A paraszti háztartásokban mindennapos használatú vászonfélék általában szerényebb díszítésűek voltak, elsősorban tartósnak és nem szépnek kellett lenniük. 41. GUNDA Béla 1956. 134. 42. GUNDA Béla 1956. 129. 43. Vö. GÁBORJÁN Alice 1955. 114. 44. FLÓRIÁN Mária 1963. DENIA 754. 46. 138
