Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Kriston Vizi József: Játék és szórakozás Pusztafaluban

JÁTÉK ÉS SZÓRAKOZÁS PUSZTAFALUBAN KRISTON VÍZI JÓZSEF Immáron negyven esztendeje annak, hogy a hazai néprajztudomány három jeles kutatója, Gönyey Sándor, Szendrey Ákos és Tagán Galimdsán a Néprajzi Értesítő 1939-es évfolyamában közreadták az abaúji Pusztafaluban végzett gyűjtőmunkájuk eredményeit.

1 E település hagyományos építkezését, a kendermunka és a viselet jellegzetességeit, a paraszti gazdálkodás rendszerét, s főként az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat tárgyaló tanulmányok mindmáig alapvető jelentőségűek a tágabb földrajzi egység, a Hegyköz és a Zempléni-hegyvidék kutatói számára is. A következő két évtizedben inkább csak rövid publikációk jelezték a BorsodAbaúj-Zemplén megyének e legészakkeletibb részére irányuló érdeklődést. A Bózsvapatak völgyében fekvő községek - így köztük Pusztafalu — földművelését agrártörténeti és néprajzi oldalról egyaránt nagy alapossággal vizsgálta Balassa Iván, akinek 1964-ben megjelent könyve igen jól érzékelteti az erdőkkel borított hegyoldalaktól csak nagy erőfeszítések árán elhódított termőföld létfontosságú szerepét.

2 Lajos Árpádnak 79 észak-magyarországi községben gyűjtött, s a fonóbéli tevékenységről és szokásvilágról közreadott példamutató összefoglalója szép számmal tartalmaz Pusztafaluból nyert adatokat is.

3 A fentieket követően Petercsák Tivadar vállalkozott arra, hogy a korábbi kutatások, valamint saját részlettanulmányai után megrajzolja a Hegyköz még ma is színes néprajzi képét.

4 Alábbi dolgozatunkban a jelenleg körülbelül ötszáz lélekszámú Pusztafalu népi kultúrájából az emlékezet által megőrzött társas időtöltés, valamint a játékok körét s a közösségi szórakozás különböző alkalmait ismertetjük. Az anyagot úgy rendszereztük, hogy azt valódi közegében, a falu közösségének mindennapi és ünnepi, de már hagyományaiban is változó életkeretei között szemléltessük.

5 1. GÖNYEY Sándor 1939. 119-141.; - SZENDREY Ákos 1939. 156-170.; - TAGÁN Galimdsán 1939. 142-156. 2. BALASSA IVÁN 1964. 3. LAJOS Árpád 1974. 4. PETERCSÁK Tivadar 1978. Kötete végén részletes, az eddigi publikációkra vonatkozó bibliográfiát nyújt. 5. Jelen munka a KLTE Néprajzi Intézetében, 1978-ban készült szakdolgozat egy részének rövidített változata. Hozzáférhető: a Debreceni Néprajzi Intézet Adattárában (DENIA), a 2388. szám alatt. Ezúton is szeretném megköszönni Dr. UJVÁRY Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárnak, témavezetőmnek igen értékes útbaigazító megjegyzéseit. 335