Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Nádasi Éva: A búcsújárás szokásai Mogyoróskán

ciával. Nagy szerepet kap a búcsújárás okai között a Mária-kultusz. Nálunk különösen a Patrona Hungarie gondolatának terjesztése gyökereztette meg Mária nagyarányú tiszteletét a népi vallásosságban. E tiszteletben jelentős szerepe van annak is, hogy a néphit szerint a kereszténység angyalai, szentjei Istentől nyerik erejüket valamely csodálatos dolog véghezviteléhez. Isten után Isten anyjáé, Máriáé a második hely, tehát a hatalomban is ő következik utána, ezért fohászkodnak különösen nagy bizalommal hozzá.

14 Motiváló tényezők lehetnek esetleges vagy egyszeri okok is: pl. hálaadás valamilyen könyörgés meghallgatásáért. (Meggyógyult beteg gyermek, nem pusztult el az állat stb.) Egyik adatközlőm szerint pl. hadifogságból való hazatérése után feleségével együtt elment Máriapócsra, hogy megköszönje a Szűzanyának kegyelmét. Úgy érezték ennyivel tartoznak Máriának. (Hasonló ehhez az, mikor a meghallgatott könyörgés után valaki fogadalomból megy el a búcsúhelyre vagy egyszeri alkalommal vagy rendszeresen.) Az eddigiekben elmondottak a szentes búcsúra vonatkoznak. Némileg más tartalma, jellege van a falusi búcsúnak. Itt a templom védőszentjének tisztelete, a róla való megemlékezés kap fő hangsúlyt. Mutatja ez egyben a templom átütő erejű hatását a katolikus népéletben.

15 A búcsú e formájában is megnyilatkozik a vallásos népélet közösségi igénye. Kifejeződik ez a körmenetben, amely az ünnep fénypontja. A falusi búcsú egyébként a vallástól függetlenül is a társasélet megnyilvánulási módja. Bizonyítja ezt a rokonok, barátok meghívása, a közös díszes ebéd, — amely szinte olyan, mint egy lakodalom — a templom közelében felállított sátrak, bódék közötti délutáni korzózás, nézelődés, a bál, amely a fiatalok számára egyben ismerkedési alkalom is volt. A búcsú tartalmát érdemes a következő négy szempont szerint megvizsgálni: 1. vallási vonatkozásai, 2. társadalmi vonatkozásai, 3. hiedelmi vonatkozások, kultusznyomok, 4. életfunkciók vizsgálata. 1. A vallási vonatkozások közé tartozik a Mária-tisztelet, ill. a szentek tisztelete, a bűnbocsánat elnyerése, és a megtisztulás vágya. Ezekről már az előbbiekben bővebben szóltam. 2. Társadalmi vonatkozásoknál meg kell vizsgálnunk a nemek, ill. az életkor szerinti megoszlást, a vagyoni rétegződést, az etnikai hovatartozást. Vegyük először a nemek szerinti megoszlást. Búcsúba elsősorban lányok, asszonyok jártak. Magyarázza ezt a nők érzékenyebb, misztikumra hajlóbb pszichikus alkata, és a férfiakénál erősebb lakóhelyhez kötöttsége. Ez utóbbi hatás még ma is érvényesül a falu társadalmában. A migrációt vizsgálva kiderült ugyanis, hogy a férfiak mozgásköre még napjainkban is tágabb. Mogyoróskán az asszonyok csak vásárolni, ügyes-bajos dolgokat elintézni járnak be Szerencsre, Göncre, Szántóra, ritkábban Miskolcra. A középkorú férfiak nagy hányada ezzel szemben 14. Tiszteletéről már a Szent Gellért-legenda is megemlékezik, amikor elmondja, hogy a magyarok Szűz Mária nevét nem mondták ki, csak „Asszony"-nak nevezték. MANGA János. 1948. 8. 15. „A templom az, ami a falu közösségét legjobban összetartja, ami a néplélekre leginkább irányítóan és kény.zerítően hat. ... A tempóm tárgyai: szobrai, kegyszerei, szentelményei, az énekek és imádságok, s a prédikáció kitörölhetetlen nyomokat hagynak a templom hangulatát, a vasárnapok és ünnepek áhítatát átélő hívó'kben.'' MANGA János. 1948. 9. 330