Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Nádasi Éva: A búcsújárás szokásai Mogyoróskán

bokorból, ezek egyenként 15 tagból állanak. Tagja lehet a társulatnak, aki vállalja ..titkok" végzését, a/az a tulajdonukban levő szentképecskének megfelelően kiszabott fájdalmas, örvendetes vagy dicsőséges imádságok naponkénti elmondását. A faluban ma már csak öregasszonyok a tagjai, és a bokrok létszáma is hiányos. L társulatból kerülnek ki a búcstivezetők. az előénekesek. általában a legidősebb, legjobban énekelni-imádkozni tudó asszonyok, akik egyben a társulat ve/etői. a/, ún. bokoranyák. A férfiak életében nem játszik nagy szerepet a vallás. Vasárnaponként azonban tisztességből elmennek misére. A templomszentelési búcsú. Mogyoróskán ún. falusi vagy templombúcsút PéterPálkor a templom védőszentjeinek tiszteletére tartanak.

6 A búcsú előkészületei már jóval korábban kezdődnek. A lelki felkészülés jele a böjt. Azelőtt pünkösd utáni vasárnaptól meghatározott napokon, általában hétfőn, szerdán és pénteken Péter-Pálig tartották. A böjt kezdetekor kimosták a fazekat, ezután már csak olajjal főztek benne, a zsíros ételektől és a húsoktól tartózkodtak. Ma már nem mindenki tartja a böjtöt, az egyház is sok felmentést ad. pl. gyerekeknek, nehéz testi munkát végzőknek, betegeknek, hatvan éven felülieknek. Nekik böjt helyett lelkigyakorlatot kell tartaniuk, vagy jó cselekedeteket véghez vinniük. Ma már a gyónás, áldozás előtti szigorú böjtöt nem kell betartani, elég. ha előtte egy óráig nem esznek. Tiltott munka búcsú előtt nincs. A ház meszelését, takarítását, a nagymosást egy héttel korábban elkezdték. A süteményeket, a kalácsot, a túrós vagy kásás lángost legalább 3 nappal az ünnep előtt készítették el, a húsféléket, a töltött káposztát pedig az előtte való napon. A szükséges ital mennyiséget már napokkal korábban beszerezték. A búcsú előtti napon a templomot a lehető legünnepélyesebben díszítették fel. Ez a harangozó feladata volt. Ö járt körbe a faluban, hogy a díszítéshez szükséges legszebb virágokat összegyűjtse. Eredetileg az. oltáron nem lehetett virágdíszítés, csak a mögötte levő állványon, de ma már az oltárra is tesznek virágot, rendszerint fehér liliomot, esetleg rózsát. A búcsúra testvért, közeli rokont, jó barátot, ismerőst hívtak meg. mindenkit, akit számon tartottak. így tehát a falusi búcsú a családi kapcsolatok fenntartásának módja, és sokáig a látogatás egyik legfontosabb formája volt. Ha a meghívottak közül valaki nem jelent meg, az sértésnek számított, s visszahívás esetén ők is hiába várták a látogatást. A messziről érkező vendégek már előtte való nap eljöttek, a közelebb lakók csak a búcsú napján. A vendégeket illett az állomáson fogadni, szekérrel eléjük menni. Manapság már busszal, autóval érkeznek. Mogyoróskára a szomszéd falvakból is jöttek búcsúra. Baskóról és Regécről egészen 1955—56-ig processzióval jártak át. Fonyból régen is kevesen, leginkább csak rokonokhoz jöttek, soha nem processzióval. Templombúcsúra még ma is több vendégpapot hívnak. Ha nincs más faluból pap, akkor a hívők reklamálnak. Papok Csobádról. Szikszóró! is jönnek, s általában a mogyoróskai papot Komlóskára, a komlóskait pedig a mogyoróskai búcsúba hívják meg misézni. 6. 1945 előtt a templom védőszentjenek ünnepe és a nagy búcsú napja is munkaszüneti nap volt. 1945 óta az ünnepet vasárnap tartják meg: ha hét elejére esik, akkor az előtte levő. ha a hét végére. akkor az utána következő vasárnapon. 21 Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről 321