Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: A családi élet szokásai és a társadalmi viselkedés szabályai a Zempléni-hegyvidéken

pességét kialakítsa. Másképpen fogalmazva, egy adott csoportban élő minden individuumnak képesnek kell arra lennie, hogy felfedezze és alkalmazza a hiedelemrendszer, a szokásrendszer és a viselkedési szabályok rendszere adott elemei közötti korrelációt. Ennek a képességnek a hiánya, a korrelációs elemek nem ismerése, gyakorlatilag deviáns, a kultúra érték- és normarendszere szempontjából deviáns magatartásformának minősül. Ami annál is inkább megengedhetetlen úgy az individuum, mint a család, vagy a közösség szempontjából, mivel ezek a családi ünnepek egyébként is kritikus szakaszait jelentik az emberi életnek. A van Gennep-i átmeneti rítusok fogalma

15 pontosan kifejezi ezt a tényt. Noha az „életkrízis" fogalma

16 aligha használható, azt látni kell, hogy a közösség különös figyelmet fordít ezekre az átmeneti állapotokra, helyzetekre. Ezekben a szituációkban még kevésbé tűri meg a kultúra szempontjából deviáns viselkedés- és magatartási formákat. Az átmeneti helyzetek nemcsak azért kritikus mozzanatai a mindennapi életnek, mert az egyén az egyik társadalmi szituációból egy másikba kerül át, s be kell épülnie új környezetébe. Ennek a van Gennep-i gondolatnak van egy másik, talán kevésbé hangsúlyozott vonatkozása is. Az előbb említett átmeneti állapotokban ugyanis mindig jelentős mértékben megváltozik az individuum-család-közösség közötti kapcsolatrendszer minősége. Az átmeneti állapotok, az új státusba való kerülés tehát nemcsak az individuum, hanem a család, sőt a közösség szempontjából is kritikus időszak. Nincs itt helyünk felvázolni ennek a kérdéskörnek minden vonatkozását, így csak egyet említünk meg külön is. Akármi történjék is az egyénnel (megszületik, házasságot köt, meghal) a család mindig arra törekszik, hogy társadalmi státusát, egzisztenciáját megőrizze, fenntartsa. Az individuumoknak a családba való bekerülése, abból való kiválása a családnak a társadalomban elfoglalt helyét potenciálisan veszélyezteti. Éppen ezért a család minden esetben az új helyzet gyors stabilizálására, és főleg ellenőrzésére törekszik. Többek között ez a törekvés fejeződik ki a „nagy", a „gazdag" lakodalmak esetében. Egy Jó" lakodalom megszilárdíthatja nemcsak a régi, hanem az új, most alakuló családnak a helyét, egzisztenciáját is. S ez már a közösségnek is érdeke. A közösség számára az átmeneti állapotok a belső szerkezet, struktúra megbomlásának veszélyével járnak. A közösség tehát elvárja, sőt inspirálja a kialakult újabb helyzetek gyors stabilizálására irányuló törekvéseket. Ez fejeződik ki pl. a Jó" lakodalmak társadalmi elismerésében. A családi élet szokásainak természetesen számos más vonatkozását is ki lehetne és ki is kellene emelni. Aligha lehet tagadni pl. a különböző szokáskörök mágikus-vallási jelentőségét. (Bár érdemes megfigyelni, hogy a mágikus-vallási szférának is elsősorban a szociológiai vetületei a lényegesek.) Mivel azonban számunkra most csak a címben jelzett tematika felvázolása volt a lényeges, még az egyoldalúság vádját is vállalhatjuk. Ennek ellenére úgy gondolom, sikerült bizonyítani, az egyedi szokásesemények vizsgálata helyett, jóval több elméleti és gyakorlati eredménnyel jár a szokáseseményeknek a mindennapi élet folyamatába illesztett elemzése. 15. Vö. GENNEP Arnold van 1960. 16. FEJŐS Zoltán 1979. 309