Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Dobos Ilona: Néhány északkelet-magyarországi mondatípus;
Ugyanitt a 175. sz. (301) mondában szellemek csalják éjfélkor a vízbe szekérrel, lóval együtt a gazdát. A 176. sz. mondában (301—302) két ló döglött bele a vízbe és azután „ ... a két ló állandóuan ott járt a viz felett, mint aki ott legel . . . Hát sokszor elriasztja az ilyen halászembereket, akik járnak éccaka halászni és nem mérnek a viz szélére menni." Végezetül a váltott gyermek Európa-szerte elterjedt mondakörének egyik típusáról szólnék. A váltott gyermek hiedelme - az, hogy a „rosszak" az egészséges gyermeket születése után egy satnya, beteg gyermekre cserélik ki és azt csak különböző praktikákkal lehet visszaszerezni - ismert a skandináv népeknél, a németeknél, a szlávoknál és a finnugor népeknél. 72 Lengyel neve boginka, bogunka, mamuna, a Podhalán dziwozona 13 . Az a mondatípus, amelyről a következőkben szólni kívánok, nem túlságosan elterjedt. A készülő Monda Archívum mindössze nyolc változatát sorolja fel. Ebből négy változatot Zemplén megyében gyűjtöttek. Korner a mondáról ezt írja: „Nemcsak a váltott gyerek mondakörének, hanem az egész hiedelemmonda-anyagnak egyik legérdekesebb típusa ez .. . A történet fordulópontját képező érthetetlen párbeszéd a típus állandó, gyakran szóról szóra visszatérő eleme. A kegyhely nevének hallatára a rosszak visszaadják az elcserélt gyereket: a variánsokban leggyakrabban Máriapócsra viszik a gyereket. 74 Eördögh Ferenc Bodrogkeresztúron a monda egyik változatát így mesélte el: „Ung megyébe történt a legközelebbi faluban. Egy asszony kiment valahova . .. hároméves gyermeke volt. Mikor visszajött, a gyereke el volt változtatva. És a gyermek, mikor hazament a mamája, a gyerek olyan bambán .. . nem is tudott beszélni, csak makogott. Az anyja hordta mindefele és nem tudtak rajta segíteni. . . senki. Arra jött egy kéregető asszony, egy öreg, összeaggott nő. Azt mondja: — Mi az, mi van a gyermekeddel? - Nem tudom, hogy mi van . . . Egy szép gyermek volt és most ilyen . . . Szinte fáj, hogy ez egy napon történt. Átszaladtam a szomszédba és így tönkrement ez a gyermek. — Tudja mit csináljon vele? Vigye Máriapócsra! És ha fognak menni a hídnál, fognak szólni, hogy: »Vohin pudla« (Eördögh megjegyzése: ez azt jelenti, hogy hová mész?) Te meg mondjad azt, hogy »Szentig beventig, Máriapócs«. Ezt fogod felelni rá. Ne félj, a gyermeked vissza fog változni. Elindultak Máriapócsra és tényleg a hidnál kiszólnak, hogy: »Vohin pudla? « — A gyerek azt mondja: »Szentig beventig. Máriapócsra«. Abban a pillanatban az ő gyermeke volt ott, a sáncra dobva és már az öyé nem volt a hátán. így oszt felvette a gyermekét. Fél a gonosz, hogy viszik Máriapócsra. 7S A mondát a szlavóniai magyarok is ismerik.Penavin Olga gyűjtésében így hangzik: „A másik meg elvitte a gyermekét a kolostorba valahova, hogy imádkozzanak érte. Hogy viszi a karján a gyermekét, a béka a tóba kurutyol. Aszóndja a leánnak a karján: »Vuhin kátli? « Aszondja: »Te szisztu Benedek«. 72. THOMPSON, Stith F232.2, F441.2.1.2, F460.1.2, F531.1.5.1. G123. 73. KRZYZANOWSKI, Julián 1965. boginka esz. 74. SZABÓ Lajos 1975. A jegyzetben KORNER Tamás a monda számos változatát sorolja fel (365-366). 75. Saját gyűjtés. Bodrogkeresztúr 1960. MOA 2517. 266
