Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobos Ilona: Néhány északkelet-magyarországi mondatípus;

emlegetik. Funkcióján kívül erre vall elnevezése is. A cseh néphitben mura néven emlegetik a vérszopó démont.

48 A lengyel folklórban zmora, Krakkó környékén koga néven ismerik. A zmora-lányok éjszakánként az erdőben vagy a mocsarak felett keringenek, fojtogatják az útjukba akadókat, mellükből szívják vérüket. Egy ember védekezésül kefét erősített mellére, így menekült meg a vérszívástól. Rémtetteikről Poznan környékén egy egész mondaciklust jegyeztek fel. Alakja a 19. században és a 20. században élt a lengyel szóhagyományban a legélénkebben.

49 Diószegi Vilmos, aki Zemplén megyében nagy hiedelem-anyagot gyűjtött, arra az álláspontra jutott, hogy a nora alakja az országban csupán az elmagyarosodott rutén és szlovák őslakosokkal kevert Zemplénben ismert.

50 Azóta néhány monda az ország más részeiből is előkerült kizárólag olyan helyekről, ahol szláv nemzetiségek is élnek. így Bátyán a délszláv, rác lakosok is emlegetik a morá-X. ,Mora szisza (Mora szopik). Dagad a kisgyerek csöcse. Nyolc-tíz-tizenkét évig. Akkor tükröt tösznek éccakára, akkor ha elgyön, elmén és eltávozik. Kis kerek tükröt. Lekötik."

51 Diószegi Vilmos az abaúji szlovákoknál a noráról a következőket hallotta: „Valaki úgy megsoványodott, megapadt, arra azt mondták, hogy talán a nora szi!" „A nora valami boszorkány vót. A nora szopta. Olyan, mint egy nora. Ha valaki nem volt szépen megfésülködve, arra mondták: a nora szopja. Olyan mint akit a nora sziv." „Szopja a cicéjét a gyerekeknek meg az öregeknek. Ha fáj, megkeményszik a mejje, akkor fokhagymával kell megkeresztezni, mer a nora szopi. Akkor ott haggya." „Tu bulá psota (Itt volt a nora) mondta anyánk, ha panaszkodtunk, hogy kemény volt a cicink."s2 A nora alakja az átvétel során módosult, más hiedelem-alakokkal keveredett. így Tarcalon a gyakran emlegetett vagyont hozó csirkelidérccel, a „mit-mitkével" kontaminálódott. Míg a lengyel folklórban a zmora-lányok rendszerint természetfeletti démonok, addig nálunk nem egy helyen nemrég meghalt közismert személyek. Néha azok, akik életükben maguk meséltek a noráról. Tarcalon egy nemrég meghalt Farkas nevű görög katolikus, tehát elmagyarosodott ukrán embert emlegettek noraként. „A nora megszívta az emberek mejjit. Azt mondták, 'ördög szopta'. Az öreg Farkasra is mondták, hogy nora vóut, azért szerezte a sok pénzt." - „A nora a férfiakat szopta. Mindenféle alakja volt. Farkas bácsit is szopta a nora. Mindennel ellátta. A nora szopta, de akkor már őrá is azt mondták, hogy nora. Ez mindeféle alakzatba át tud változni: békának, mindennek."

53 A nora lelke testén kívül, állatokban is tartózkodhat. A külső lélek fogalma keleti eredetű, a mesékben is szerepel.

54 (AaTh 302. III. Berze-Nagy 302 mesetípus) 48. FOJTIK, Karel 1968. 252. 49. KRZYZANOWSKI, Julian 1965. zmora esz. 50. Néphit térképét, amely kéziratban volt a szerző tulajdonában, alkalmam volt engedélyével tanulmányozni. Vö. DOBOS Ilona 1971. 36-37. 51. FEHÉR Zoltán 1975. 97. 52. DIÓSZEGI Vilmos EA 7076. Aszaló-Abaúj m. 1962. 53. DOBOS Ilona 1971. 37. 54. Száma a mesekatalógusban: AaTh 302..III. BERZE NAGY János 1957. 302. mt. 262