Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobos Ilona: Néhány északkelet-magyarországi mondatípus;

szági nemzetiségeknél és a szomszéd népeknél egyaránt találhatunk ugyan szórványosan táltosokról és tudós kocsisokról szóló mondákat, ezek azonban feltehetően a magyarságtól kerültek át hozzájuk. így Krupa András a békési szlovákoknál megtalálta a táltosok viaskodásának mondáját. Két felleg küzd egymással, egy szürke és egy fekete. A béres előre megmondja, milyen alakban érkezik az őt támadó felleg. Gazdájától segítséget kér küzdelméhez. „Mindez egyértelműen tanúsítja — írja Krupa — a monda gyűjtött alakjának a magyar néphitből való közvetlen átvételét." Akiskörösi szlovákok a foggal született gyereket táltosnak nevezik.

22 Fehér Zoltánnak Bátyán a délszláv, közelebbről rác nemzetiségnél gyűjtött hiedelmei arról tanúskodnak, hogy itt is emlegetik a tátos-t, aki foggal születik. Ugyanígy ismerik a tudós kacsis alakját is.

23 A tudományos kocsis mondakörének hatásáról tanúskodnak azok a szlovák hiedelem-történetek is, amelyekben a lakodalmas kocsi a menyasszonnyal a levegőbe repül. Egy német mondában a siető úr veszi át kocsisától a gyeplőt és repíti a lovakat a víz fölött a levegőbe.

24 Hnatjuk, V. gyűjtésében egy monda ugyancsak a csodálatos kocsisról szól, cselekménye azonban a magyar mondakörben ismeretlen.

2 s A két nagy mondakör hatása más népekre természetesen még bővebb kifejtést igényelne. Ahogyan a magyarság hiedelem-világa és folklórja hatott más népekre ugyanígy hatottak a szomszéd népek a magyar szellemi néphagyományra. Északkelet-Magyarországon legerősebben a szláv népek hatása érezhető, itt ugyanis nagy számban élnek többnyire elmagyarosodott szlovákok és kárpátukránok, kis számban lengyelek. Számuk a századfordulón a lakosságnak mintegy egyharmadát tette ki.

26 Legutóbb Paládi Kovács Attila foglalkozott az Északkelet-Magyarországon élő ukrán szórványokkal. Tanulmányából kitűnik, hogy a kárpátukránok — korábban ruszinok, rutének, kisoroszok, magyaroroszok - több hullámban érkeztek. Az első ukrán csoportok - mint írja — a 13. századtól kezdődően települtek át Galíciából „ . .. s fokozatosan népesítették be Máramaros, Bereg, Ung és Zemplén korábban lakatlan hegyvidékeit." Később, a 16-17. században a lengyel földesurak elől települtek át ukrán parasztok az akkori Magyarország északkeleti hegyvidékére. A magyar települési területen apró foltokban a 17—18. században tűntek fel. A 18. században Szerencs—Tokaj—Sárospatak vonalán megtelepültek a hegyaljai magyar városokban és falvakban.

2 7 A magyar városokban és falvakban megtelepedett kárpátukránok mára már kevés kivétellel elmagyarosodtak. Származásukra csupán nyelvük és vallásuk vall. A vidék német lakosságáról Balassa Iván írt, kimutatva, hogy a németség három fázisban telepedett meg Tokaj-Hegyalján. Ezek közül csak a második betelepítési korszak 22. KRUPA András 1974. 279-280. 23. FEHÉR Zoltán 1975. 646-687 sz. 73-79; 707-708 sz. 81. 24. MANGA János 1970. 161; KUHN, Adalbert-SCHWARTZ, Wühelm 1848. No. 5.35. 25. GNATJUK, Vladimir Mihajlovics 1912.1/227. sz. 26. Az 1900. évi népszámlálás szerint a ruszinok és szlovákok száma Zemplén megyében mintegy 30% volt. Vö. DOBOS Ilona 1971. 27. 27. PALÁDI KOVÁCS Attüa 1973. 331-335. 17 Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről 257