Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Hoppál Mihály: Népi gyógyítás
Összevetve az emberi váladékokat felhasználó és az állati tartozékokkal gyógyító eljárásokat azt tapasztalhatjuk, hogy az előbbiek inkább mágikus erejükkel, az utóbbiak lényegében kémiai hatásukkal gyógyítanak, más szavakkal az állati tartozékot elsődlegesen mágikus funkcióban nem találunk. A kistestű állatok gyógyszerként való alkalmazása szintén gyakori a zempléni gyógyító hagyományban. Hazánkban hivatalosan is számon tartják, mint hivatalos gyógyszerészi drogot: a kőrisbogarat (Lytta Vesicatoria L.). Erősen mérgező hatása miatt rendkívül furcsa, hogy Zemplénben igen nagy számú és egybehangzó adat állítja, hogy akit a veszett kutya megmart, annak kilenc kőrisbogarat kell bevenni tejjel, pálinkával, vízzel vagy lekváros kenyérrel háromszor egymás után. Ha használt a kúra (Árka). Még azt is számon tartják, hogy a fejét nem szabad megenni (Korlát). Ha magát a kutyát is megfogták, annak is beadták a bogarakat (Kisbózsva). Szék visszáján törték porrá a bogarakat (Alsóregmec). A drog használatához is fűződnek irracionális képzetek, ez régi orvosi irodalomból nyilvánvaló. Kevesebb adat jelzi, de Zemplénnek mind a keleti, mind a nyugati oldalán előfordul a sárgaságnak kilenc eleven tetüvel való gyógyítása. Lekvárban, vízben vagy pálinkában vették be. A tetűvel és a kőrisbogárral való gyógyításnál egyformán szerepelt a zempléni gyógyító hagyományban oly gyakori mágikus kilences szám. Ujabb példa ez a mágikus és nem mágikus elemek gyakori kapcsolódására. Megjegyezzük, hogy ez utóbbi esetben, a tetűvel kapcsolatosan, nemigen beszélhetünk empíriáról; hiszen a betegség magától is elmúlik hat héten belül. Adatainkból az is kitűnik, hogy a sárgaságot gyógyító eljárások nagyobb része tisztán mágikus elemek alkalmazásán alapszik. Érdekes gyógyításban került alkalmazásra az olyan kisegér, amelyik még csupasz. Azzal etették meg, aki bepisilt - általában kisgyerekkel. Rántottába sütve vagy csak puha kenyérrel. (Egyelőre csak két, jelentős ruszin eredetű nemzetiséget számláló faluból van erre adatunk — Pere, Mogyoróska.) A teljesség kedvéért itt kell feljegyezni, hogy adatközlőink emlegették a kisbéka felhasználását is, de kizárólag az állatgyógyítással kapcsolatban. A felfúvódott tehénbe beleengedtek a száján egyet (Abaújszántó, Abaújkér, Pere, Újhuta, Kisbózsva). Ha szürke hályog volt a tehén szemén, kis árva békát engedtek rá, az lekaparta a lába végivel (Nyíri, Vilyvitány). A piócát (Hirudinae) igen régóta alkalmazzák a gyógyászatban. Zemplénbe a piócát a cigányok, bodrogköziek és az alföldi emberek hozták. Tőlük megvették és üvegben tartották az ablakban. Helyesen leggyakrabban a vérnyomásos betegekre ragasztották, de aki fejgyulladásról, fejfájásról panaszkodott, annak is ajánlották. Azonkívül még azoknak is, „akinek sok volt a vére" piócát tettek a lábára, ha „megszorult benne vér" valahol. Gyakran említették mint a derékfájások biztos gyógymódját. A pióca használatát Zemplénben általánosnak mondhatjuk. Ásványi anyagok. - A gyógyításban használatos anyagok között jelentős helyet foglalnak el a különféle ásványi anyagok. Mágikus erejéről közismert vas példája is mutatja, hogy ugyanazt az anyagot mind az empirikus, mind pedig a mágikus funkciók betöltésére is felhasználják. Az előbbire példaként említhető, hogy az újszülött pólyája alá 249
