Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

A tiltások közül azt a főnyi adatot említem meg, amely szerint viliakor nem volt szabad a házat kiseperni, mert kiseperték volna a jövő évi szerencsét is. Általánosan ismert tiltás, hogy karácsonytól vízkeresztig nem szabad a patakon mosni, mert ilyenkor mindenütt szenteltvíz folyik. Még ma is azt tartják a falvakban, hogy szerencsétlenséget, bajt jelent, ha karácsony első napján asszony vagy leány a ház első látogatója. Mogyoróskai hiedelem szerint, ha karácsony első napján az alsó szomszéd ment először a felsőhöz, akkor a gazdasága felfelé fog menni a következő évben, fordított esetben viszont lefelé. Karácsony második és harmadik napján a gyermekek és a felnőttek járnak Istvánt, illetve Jánost köszönteni. A gyermekek általában csak a rokonokhoz mennek el, de a felnőtt férfiak és a legények jó ismerőseiket és barátaikat is felköszöntik. A névnapi köszöntő szövege mindkét alkalommal ugyanaz, csak a neveket helyettesítik be. Régebben nem jártak névnapot köszönteni az emberek, hanem akinek névnapja volt, vasárnap mise után elhívta a rokonait, barátait a kocsmába és vendégül látta őket. Ma már mindenki otthon tartja a névnapi mulatságot, de csak a férfiak részére. Az asszonyok is elmehetnek, de az ünnepi asztalhoz nem ülnek le. A gyerekek jobbára korán reggel járnak köszönteni. Valamilyen köszöntőt mondanak és már mennek is tovább. A rokonok a köszöntésért pénzt adnak nekik. A következőkben az egyik legáltalánosabban ismert köszöntő szövegét közlöm: „Szent érzelem szállt e mai nap engem István téged tisztelni eljöttem, tudom tisztelésem kedves fog lenni, mert István estéje ma fog megjelenni. Élte virágozzék, a búbánat tőle messzire távozzék! Mint ahogy száll az égből a harmat a földre, úgy szálljon az áldás az István fejére! A háza népének legyen hü vezére, tartsa meg az Isten annak védelmére, Isten éltesse az Istvánokat sokáig!" (Abaújalpár) SZILVESZTER, ÚJÉV A karácsonyi ünnepeket szorosan követi a szilveszteri-újévi ünnepkör. Szilveszter napjának délutánján, estéjén a gyermekek kolompolni jártak, pattogtattak, ostort csattogtattak, így hajtották ki a faluból az óesztendőt Abaújalpáron, Boldogkőújfaluban, Fonyban, Hejcén, Mogyoróskán, Baskón. A legények, a felnőttek és a pásztorok hasonló cselekményt, a gulyafordítás, szűzgulyahajtás szokását gyakorolták.

4 3 Szilveszter délutánján és estéjén a leányok a szerelmi jóslásnak számos módját próbálták ki. A leányok ólmot öntöttek, vagy megrugdosták a disznóól oldalát, hogy ilyen módon tudjanak meg valamit jövendőbelijükről, férjhezmenetelük időpontjáról. Este minden faluban bált rendeztek. A mulatságot vagy az egész falu közösen rendezte az iskolá43. Összefoglalóan vö. NIEDERMÜLLER Péter 1977a. 232-233. 221