Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban
Nora. Minden vizsgált településen ismert, egyike a csupán vidékünkre jellemző hiedelemlényeknek. Az emberek, általában a fiúgyermekek mellét szívó nora a halva született gyerek lelkéből (Erdőbénye), szopás nélkül meghalt gyerek lelkéből (Boldogkőváralja, Abaújalpár, Boldogkőül falu), kereszteletlen és nem szopott gyerek lelkéből (Abaúfalpár) keletkezik. Mondják azt is, hogy a nora rossz lélek, amely olyan ember lelkéből lesz, aki ölt vagy nagy bűne volt (Középhuta). Nyíriben azt mondják, a nora gonosz lélek, amely nem tud a sírjában nyugodni, visszajár és a gyerekeket bántja. A nora a hiedelem szerint többnyire láthatatlan, még a zárt ajtón keresztül, a kulcslyukon is bebújik (Mogyoróska). Ugyanakkor egyesek szerint állat alakot is ölthet (ismeretlen állat) (Mogyoróska), és megjelenhet ember alakban is (Óhuta, Középhuta). Tevékenysége a mellszívás, mellnyomás, mellszopás. A mell ilyenkor megduzzad, megpirosodik, megkeményedik. A nora elűzésére, a mell gyógyítására elsősorban fokhagymát használnak, amellyel a fájós mellet megkeresztelik (Boldogkőváralja, Abaújalpár, Fony). Ez az általánosan ismert eljárás. Emellett alkalmaznak kakukkfű-tea borogatást (Középhuta), szentelt proszforát (Boldogkőváralja). Másutt pénzdarabot nyomtak a mellre (Nyíri), langyos sós vízzel borogatták, hintőporral beszórták (Vágáshuta). A nora nem tudott hozzáférni az emberhez, ha seprűt állítottak fel az ajtóban (Nyíri) A nora által okozott mellbetegséget vizsgált településeinken körülírják: szopja a nora, nora szívja, nora szopi és nora cica (Vágáshuta), valamint a nora megnyomta (Mogyoróska, Középhuta) kifejezésekkel. A Háromhutában, bár megtaláljuk a képzetkör teljesnek tekinthető változatát, a nora gyermekijesztőkben is szerepel: vigyázz, elvisz a nora, mondják. A késő este kint járó gyerekre is használhatják olykor: olyan vagy, mint a nora! Szerepelhet a nora átkozódási formulákban is: egyen meg a nora, mondják Erdőbényén. A nora alakjáról szóló történetek, a hiedelem intenzitásbeli fokozata arra engednek következtetni, hogy a változatosság a képzetkör peremterületi voltának is tulajdonítható. Vizsgált területünk jelenti ugyanis a nora vámpirisztikus alakja ismeretének déli határvonalát. Napjainkban nemzetiségi különbség nélkül minden Zempléni-hegyvidéki településen megtalálható. 50 Lidérc. Szintén közismert hiedelemalak, amely azonban egyre inkább már a passzív tudás tartományába csúszik át, a benne való hit csökken, eltűnik. A sokágú magyar lidérchitnek 51 vizsgált területünkön három típusát figyelhetjük meg: La lidérccsirkét, 2. a bolygó tüzet (tüzes ember, tüzes mérnök), valamint 3. a lidérc = sátán képzetet. E harmadik típusra vonatkozóan csupán néhány adatunk van (Komlóska, Mogyoróska), ezért ezzel részletesen nem foglalkozunk. Az általánosan megtalálható képzet szerint fekete tyúk első tojását kell az embernek a hóna alatt kikölteni. A tojásból kikelő tyúkkal vagy kakassal a kiköltő embernek 50. Vö.: DOBOS Ilona 1971. 36-37.; SZABÓ Lajos 1975. 278-280. A mai szlovákiai ÉszakZemplénre vonatkozóan L: MJARTAN, Jan 1953. 107-134. L. m.: KRUPA András 1974. 279-280.; HORVÁTHOVÁ Emília 1972. 194-195., 200., 237-238. Középhutára vonatkozóan felhasználtuk VIGA Gyula gyűjtését is. 201
