Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban
A durva, szófogadatlan gyerekre mondják, vagy ha két ember összevesz, rájuk is azt mondják, garboncáskodnak {Erdőbénye). 3 6 Tudós. A foggal született gyerekekből válik tudós, jós, ha a foggal születés tényét titokban tartják. Ez a körülmény nagymértékben elősegíti, hogy a tudós és a garboncás alakja esetenként összefonódjék. Külön említésüket az indokolja, hogy maga a zempléni nép is különválasztja őket. A foggal született gyerekekből ugyanis azt mondják, hogy felnőve nagy tudásüak lesznek. Meg tudják mondani előre az időjárás alakulását, a körülmények, események várható kimenetelét {Vágáshuta). Mindenhez értenek, mindent tudnak {Hercegkút). 31 Tudós kocsis. Nem magyarázzák ilyen előjelekkel pl. a tudós kocsis tudományának eredetét. Szórványosan ismert alakról van szó csupán, akiket olykor boszorkánynak tartanak {Nyíri). Boldogkő újfalun mondják, hogy a grófnál szolgált egy olyan kocsis, aki a Tiszán nem a hídon, hanem a vízen, toronyiránt ment keresztül. Ugyanitt a grófnál emlegetnek egy tudós szakácsot is, aki nagyon gyorsan megfőzött: „11-kor még semmi se volt kész étel, délre meg minden kész lett". Egyiket sem merték - a történet szerint - a szolgálatból elbocsátani. A tudománnyal rendelkező emberek, a boszorkányok meg tudták állítani az úton haladó kocsit, meg tudták kötni a jószágot. „Mogyoróskán Kis Jánost hívták segíteni, ha megálltak a lovak. Kis patkány májával kente meg a rúd elejét, aztán a faragó (balta) visszájával ráütött, és megindultak a lovak". 38 Nem általánosan ismert történetről van szó Mogyoróskán. A kissé távolabbi Nyíriben is volt egy tudós ember, aki megállította a határban haladó kétlovas kocsit. „A kocsis leszállt kicsapta az ostort, s kiütötte a szemit annak az embernek, aki megállította." Egy árkai történet szerint arkaiak dolgoztak Erdőbényén, szőlőmunkán. Egyikőjük megállította az arra haladó hintót. A parádés kocsis háromszor kérte, hogy engedje útjukra őket, majd leszállt és baltával a rúdra ütött háromszor. Az árkai embernek minden foga kiesett, a hintó pedig elindult. 39 Tudós pásztor, gyógyítók. Nemcsak a vizsgált zempléni településekre jellemző az a hiedelem, hogy a pásztorok a szokásostól eltérő, nagyobb tudással rendelkeznek, mint a falvak lakói általában. Falu közösségétől távol zajló életük valóban egy kicsit misztikus színnel vonta be tevékenységüket. Ugyanezt eredményezte kétségkívül nagyobb állatismeretük, szinte elvárt állatgyógyító tevékenységük is. Eljárásaikban azonban a racionális az irracionálissal jócskán keveredett. Ezt mutatja, hogy a boszorkány alakjánál leírt rontási, valamint rontásgyógyítási módok nagy része pásztor adatközlőktől származik. 36. Figyelemre méltó, hogy a vizsgált területünkről keletre fekvő településeken nem ismerik a garboncás szót, mégha a hiedelem megtalálható is. (Pl. Nyíri, Vágáshuta, Hercegkút, Komlóska sgy.) L. m.: SZŰCS Havaska 1966. 307-309.; RÓHEIM Géz 1925. 32. skk.; HOLLÓ Domokos 1934. 22., 29. (a matyókra és a Putnok környékiekre vonatkozóan). Ugyanakkor egyedi adatnak kell tekintenünk FERENCZI Imre baskói garabonciás diákról szóló történetét, amelyben bika alakba történő átváltozásra és viaskodásra utaló elemek is vannak. Vö.: FERENCZI Imre 1960. 11-12. 37. Vö: KRUPA András 1974. 279. 38. FERENCZI Imre 1957. 66. 39. BARTA János gy. 196
