Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabó László: Család és rokonság a Zempléni-hegyvidék középső részén

///. táblázat A határ művelési ágak szerinti megoszlása 1895-ben és 1935-ben Község I. II. III. IV. V. V/a. VI. VII. VIII. Alsocéce 1. 583 338 30 180 __ 20 _ 15 2. 578 444 32 39 — — 18 45 Árka 1. 1604 601 18 21 1 34 63 827 39 2. 1558 434 25 35 25 — 71 931 67 Baskó 1. 5160 563 47 286 — — 276 3938 50 2. 5110 583 54 336 — — 253 3871 13 Boldogkőváralja 1. 3851 1657 42 229 24 92 406 1216 185 2. 4005 1929 50 104 85 — 371 1216 250 Felsőcéce 1. 563 334 11 120 ~ 58 40 2. 556 417 14 29 45 51 Fony 1. 7327 1182 57 292 — 363 5152 281 2. 7337 1302 65 322 55 735 4616 242 Hejce 1. 1612 1095 31 1 12 65 239 169 2. 1648 1254 34 90 137 133 Korlát 1. 1448 831 43 5 3 1 48 335 34 103 2. 1441 1027 48 9 11 -245 34 67 Mogyoróska 1. 2835 269 32 166 — 91 2154 123 2. 2828 319 34 184 1 94 2150 46 Regéc 1. 4704 297 18 334 — 123 3898 34 2. 4856 364 25 407 128 3897 35 I. Határterület; II. Szántóföld; III. Kert; IV. Rét; V. Beültetett szőlő; V/a. Parlag vagy kiirtott szőlő; VI. Legelő; VII. Erdő; VIII. Nem termő, földadó alá nem eső terület. 1. = 1895. évi. 2. = 1935. évi adat. A gazdálkodás jellege meghatározza nagyjából a társadalom képét is. A szántóföld birtoklása a hegyvidéki falvakban - éppen mert kicsik és terméketlenek - nem jelent társadalmi differenciáló erőt. E községekben a földművelés sohasem vált árutermelő jellegűvé. A föld terménye még a vagyonosabb, nagyobb birtokkal rendelkezőknek is legfeljebb saját szükségletét biztosította, s mindig nagy szerepe volt a kiegészítő tevékenységnek az élet fenntartásában (gyűjtögetés, erdőmunkák, szőlőbeli részes- és bérmunkák, állattenyésztés).

26 E falvak társadalma ezért homogénnak mondható; a mégis kirajzolódó rétegek között árnyalatnyi különbségek vannak. A közösen birtokolt úrbéres és községi erdők saját vagy más községek határában olyan keveset jövedelmeztek, hogy differenciáló erejük alig lehetett.

27 A Hernád-völgyi falvak egy részének még erdeje sem volt, az értéket a szántó jelentette. Néhány hold különbség a szántóföldben már mutatja a társadalmi különbségeket, s a társadalom rétegekre bomlása kézzelfogható. Fony és Árka 26. IKVAI Nándor 1967. 175. 27. Néhány gazdatársulásnak sikerült nagyobb erdőterületet venni a XX. században. így Fony ban a Hegedűs család 200 kat. h. erdőt, az Ivancsó család 270 kat. h.-at Mogyoróskán, a Szűcs család ugyanitt 105 kat. h.-at vásárolt össze társaival együtt. Gazdacímtár . . . 1937. 174