Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

éven át megjelent sorozat.

22 Sok becses adat található az abaúji és a zempléni népéletre vonatkozóan a tájon különböző időben megjelent irodalmi, történeti, gazdasági és honismereti folyóiratokban és újságokban: pl. az Abaúj Megyei Közlöny, Felső-magyarországi Közlöny, Felső-magyarországi Múzeum, Gazdasági Értesítő, Hegyalja, Kassa-Eperjesi Értesítő, Kassai Munkás, Zemplén, Zempléni Híradó stb. különböző számaiban. Több útikönyv, illetőleg turistakalauz is közöl néprajzi adatot.

23 A geográfiai irodalom is hozzájárult a zempléni táj „emberföldrajzi" feltárásához, itt elsősorban Hézser Aurél tanulmányára utalok.

24 Az intézményes és szervezett kutatás aránylag korán megkezdődött, ezek elsősorban Sárospatakhoz, a főiskolához kapcsolódtak. A 18. század végén itt készült az első magyar népmesegyűjtemény, a 19. század elején már dalokat gyűjtöttek, s a század közepén az itt tanároskodó Erdélyi János lelkesítette tanítványait a néphagyományok gyűjtésére.

25 Ötven évvel ezelőtt Ujszászy Kálmán irányítása mellett jött létre a református főiskolán a Faluszeminárium, elsősorban a teológusokkal gyűjtöttek össze egy igen értékes, eddig még alig használt néprajzi anyagot. A programot, majd a kutatás útmutatóját 1934-ben és 1936-ban adta közre.

26 A budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaiból verbuválódott munkaközösség 1938-ban Pusztafalu község népi kultúrájának néhány lényeges témáját gyűjtötte és dolgozta fel. A gazdálkodást Tagán Galimdsán, az építkezést, a kendermunkát és a viseletet Gönyey Sándor, a népszokásokat pedig Szendrey Ákos dolgozta fel.

27 A Népművelési Intézet munkatársai is dolgoztak szervezett keretek között vidékünkön, s a Pusztafalutól Korcsáig c. munkában adták közre a Hegyköz és a Bodrogköz egy részének hagyományos táncéletét, a viseletet és a szokásokat.

2 8 A felszabadulás után fellendülő múzeumszervezés tette lehetővé a sárospataki Rákóczi Múzeum megszervezését, amelynek vezetői — elsősorban Bakó Ferenc, Dankó Imre, Balassa Iván — nemcsak a múzeumot és gyűjteményeit teremtették meg, hanem jelentős kutatómunkát is végeztek Abaúj és Zemplén megye területén és Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei címmel kiadvány so razatot adtak ki. Az 1960-as években megkezdte működését a terület másik két múzeuma, 1961-ben a Tokaji Múzeum, 1968-ban pedig a Zempléni Múzeum Szerencsen.

29 Mindkét helyütt megkezdődött a népélet tárgyi emlékeinek gyűjtése és a tudományos feldolgozó munka. Itt elsősorban Petercsák Tivadar hegyközi tanulmányaira utalok. 1963-tól a megyei múzeumi szervezet kialakulása után a megye központi múzeuma, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai is részt vettek a Zempléni-hegység néprajzi feldolgozásában. Tanulmányok és adatközlések mind nagyobb számban jelentek meg a 22. DONGÓ GYÁRFÁS Géza 1896-1917. 23. FRISNYÁK Sándor (szerk.) 1978., NAGY Lajos (szerk.) 1958. 24. HÉZSER Aurél 1921. 25. BERNÁT Lajos 1902., GULYÁS József 1931., HARSÁNYI István-HÓPOSI Béla 1914., POGÁNY Péter 1958., ERDÉLYI János 1846-1848. 26. UJSZÁSZY Kálmán 1934., UJSZÁSZY Kálmán 1936. 27. TAGÁN Galimdsán 1939., GÖNYEY Sándor 1939., SZENDREY Ákos 1939. 28. SZENTPÁL Mária (szerk.) 1953. 29. SZABADFALVI József-VIGA Gyula 1979. 16 (