Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabó László: Család és rokonság a Zempléni-hegyvidék középső részén

2. Asszony „Az asszony nem szereti, ha pálinkát iszom." B. 1. Névről (tegezve vagy magázva) „Józsi azok a gyerekek meg ne szakítsák magukat!" „Bözsi ha ez leszakad, akkor elviszi a viz a szénát!" 2. Asszony „Asszony! nézz már ki ki a fene jön? " MÜR OKON SÁG (keresztkomaság) + 1. A keresztkomák (koma, komaasszony) A. 1. Koma, kománé, komaasszony „Nem gondolkodunk azon kit hívjunk komának. Koseczki már komám, ón is őt hívom." „A kománé itt volt, hozott egy kis túrót." „A komaasszony hozta három napig a levest, sűlthúst, meg mindent mikor Katikával feküdtem." B. /. Névről, koma, kománé, komaasszony „Ha megvennénk azt a süldőt Józsi, akkor jól járnánk vele." „Hát Bözsi igy is mennek valamire!" „Ezt nézd meg koma. Ez a kompéra!" „Kománé ha megy a boltba, hozzon három deka élesztőt!" „Nem, komaasszony. Kint láttam őket az utcán." 0 - +1. Keresztszülők és keresztgyermekek (keresztfiam, keresztlányom, keresztapám, keresztanyám) A. 1. Keresztfiam, keresztlányom, keresztapám, keresztanyám „Két kercsztfiam van." „Na nézze csak meg. Ez a keresztlányom!" „Keresztapámnál voltam." „Majd elszaladok keresztanyámhoz. Neki biztosan van." B. 1. Névről „Pisti itt van egy kis béles!" „Böbike várj csak egy kicsit!" 1. Keresztapám, keresztanyám „Keresztapám én is arra megyek." „Keresztanyám estére fosztunk jöjjön át, azt üzeni anyám!" C. /. Keresztgyermekek „Ha összeszámolom , akkor nekem négy keresztgyermekem van." + /. A keresztelőn részt vett vendégek (lógókoma) A. 1. Lógókoma „Aki a keresztelőn ott volt vendég az mind koma, de csak egy igazi van köztük, aki a keresztvíz alá tartja, a többit úgy hívjuk, hogy lógókoma." B /. Névről „Józsi, András, ahogy szólítjuk. Nem tartjuk a lógókomát komának. Csak a nevén szólítjuk, ahogy különben." C. /. Lógókoma „Mi majdnem mindenkivel lógókomák vagyunk, mert annyi keresztelőben voltunk, meg ide is jöttek." A közölt rokonsági terminológiai rendszer egyik legfeltűnó'bb sajátossága, hogy a terminusok forma és hangalak szempontjából igen közel állnak a városi kiscsaládi terminológiai rendszerhez, illetve a köznyelvben használatos rokonsági terminusokhoz.

11 Néhány terminust leszámítva {bátyja, nénje, ángyo, apjokom, anyjokom, atyus, anyus, papó) úgynevezett alaki- és tulajdonképpeni tájszavak nincsenek e vidék rokonsági fokokat jelölő szavai között. Szembeötlő olyan viszonylag nagy területen elterjedt rokonsági terminusok hiánya, mint az ipám, napám, szülém, öregapám, öreganyám, tatám, papám, s 11. BODROGI Tibor 1961. 137-138. 168