Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Bődi Erzsébet: Növényi alapanyagú táplálékok

nem említett tárgyakra hívnám fel a figyelmet. A dagasztóláb a két világháború között még általános volt, a szalmából font és fából kivájt szakajtók, szakasztok egyaránt előfordulnak még ma is. A lapos formájú kenyértésztát káposztalevélen sütötték ki a kemencében. Kétféle kenyérsütő lapát volt: kör alakú, amellyel a kenyeret bevetették és hosszúkás, amellyel kivették. Taluseprűvel seperték meg a kisült kenyér alját, a kemencefűtésnél szivonót és kutacsot használtak.

23 Kenyérsütéskor — kenyereken kívül — a kenyértésztából mindig sütöttek valamilyen lepényfélét. Elnevezésük, formájuk változatossága is azt mutatja, hogy fontos kísérő mozzanatai voltak a kenyérsütésnek. Alakjuk és terminológiájuk lényegében azonos a már bemutatott erjesztetlen lepényfélékkel. A láng előtti lángost, jelentésének megfelelően, kemencében hátratolt parázs előtt sütötték ki. Ugyanezt angyallángosnak ismerik Baskón. Zsírral megkenve fogyasztják. A kenyértésztából készült lángos

24 lekvárral, túróval, főtt darával, rizsával, káposztával sütött, négyzet alakú süteményt jelent, melyet káposztaleveleken, vagy tepsiben — kenyerek után — tettek be a kemencébe. Ünnepnapokon nélkülözhetetlen sütemény volt. A karácsonyi kántálókat (pásztorokat) ezzel kínálták. Hasonló tölteléket tartalmaz a kenyér dragus, melynek a négy végét felhajtogatják. A kenyerekkel egyidőben egy kisebb kenyeret is szokás sütni. Ezt nevezik lepénynek. Melegen eszik, és nem szeletelik, hanem törik.

2 s A teknőben visszamaradt tésztából néhol vakarát sütnek, melyhez a hozzávalók azonosak az erjesztetlen vakaró készítésénél használtakéval.

26 Baskón pipiskét formálnak.

27 Ez madár alakú tészta, szemét két babszem jelzi. Gyermekeknek kedveskednek vele. A kenyérsütésnél előforduló tésztaféléket nemcsak kenyérpótlóknak sütötték. Lényegében az aznapi táplálkozást tették ezekkel változatossá, különlegessé, a többi napoktól eltérővé. De lehetnek egy másfél napos nehéz munka eredményének jelzői, hangsúlyozói is, az által, hogy a gazdasszony ezekkel kedveskedik családjának, néha szűkebb rokonságának. A kenyér a mindennapi táplálékok közül a legfontosabb. „Galuskán kívül mindenhez szoktunk enni" — mondják. Szoros és mély összefüggésben — „ha kenyér van, minden van" - van a kultúra számos jelenségével. Ezek bemutatására jelenleg nem vállalkozhatunk.

28 23. Néhol használnak vakarólapátot, vakarcsot, a teknő falára ragadt tészta lekaparására, a hutaiak ugyanezt az eszközt skrabackanak nevezik. Ugyanitt a szénvonó pocisk, a szó alakjához hasonlóan Mogyoróskán néhányan poceszeknek nevezik. 24. Lángos szócsoporthoz tartozik a cigánylángos: karikákra vágott hámozatlan krumplit masinán megsütik. Kenyér helyett is fogyasztják. 25. Amíg a kenyér sül a kemencében, tilos késsel lepényt vágni. 26. Ujabban tetejét késsel bevagdossák, hogy cifra legyen. A lakosság szerint vakaró készítésén próbálták meg utánozni a boltokban kapható pogácsa formálását. 27. Baskótól nyugatabbra fekvő falvak lakossága nem készíti. Háromhutában szintén előfordul, ahol kenyérsütéskor 4-5 kenyéren kívül egy lángost, egy kiscipót (posuscek, krucenik) és pipiskét sütnek a kemencében. 28. A népi kultúrában a tárgyak és emberek közötti viszonyok terén jól megfigyelhető, hogy az ember azokat a tárgyakat becsüli nagyra, melyeket saját maga készített el, így ismeri történetüket és ezáltal értékítéletükben első helyen találhatók. Ugyanezt a viszonyt találjuk meg a kenyérrel 153