Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobrossy István–Fügedi Márta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban

adott területnek. A kender szárítására használt gyümölcsaszaló kemencék valamennyi településen megtalálhatók, de az építmény ilyen felhasználási köre túlmutat a Zemplénihegyvidék településein. A deszkás szerkezetű tilók hasonlóan megtalálhatók valamennyi településen, de nemcsak itt. hanem a tágabb földrajzi egységben is. Ezen belül a több vágóélű tilók előfordulása, ill. ismerete az egykori telepítésekre, vagy napjaink nemzetiségeire, a nemzetiségek anyagi kultúrájának folyamatos továbbélésére utal. A kenderrost bunkós szerkezetű malmokban történő puhítása érdekes előfordulást mutat, s a malom nevének kölyü, külyü elnevezése viszonylag jól körülhatárolható egységet képez. Ennek az elnevezésnek az előfordulása hasonlóan nagyobb táji egységre utal, s csak ezen belül jellemzője az itteni településeknek. A rostpuhító eljárásoknak a Zempléni-hegység falvaiban számos archaikus eljárása őrződött meg. Amíg ezek Borsod-Abaúj-Zemplén magyében, vagy Magyarország más tájain (eddigi ismereteink szerint) csak szórványosan fordulnak elő, addig elterjedésük itt jól körülhatárolható területet alkot, jellemzője a Zempléni-hegyvidék kenderkultúrájának. Különösen érvényes ez a lábbal való dörzsölés és az ágyban történő puhítás esetében. A rostminősítő eszközök formailag megegyeznek Borsod-Abaúj-Zemplén megye más településein előforduló és ismeretes eszközökkel, a munkaeszköz ecset elnevezése viszont itt egy tömbben fordul elő. Ez a megállapításunk vonatkozik a pátyoszoló elnevezésre is, úgy, hogy további északi, északkeleti előfordulást mutathatunk ki, s ennek a területi elterjedésnek a déli határát képezi a Zempléni-hegyvidék. Hasonló megállapításokat tehetünk a közepes rostminőség pátyosz és makóca elnevezéseivel kapcsolatban is. A fonás eszközeit és azok időbeli elterjedését illetően ezen a területen sajátos vonásokkal nem találkozunk. A vászon alapanyagú termékeket az egyszerűség jellemzi, a felhasználás arányait tekintve elsősorban a gazdálkodás területei azok, ahol a nagy mennyiségek voltak jellemzőek, s ezek szerepüket napjainkig megőrizték. A térképen szereplő települések (Borsod-Abaúj-Zemplén megye kendermunkáit és vászont'elhasználását bemutató tanulmánysorozatunkhoz alaptérképet készítettünk, ahol a településeket, gyűjtőpontjainkat folyamatos sorszámmal láttuk el.) 57. Sajólád 85. Regéc 145. Encs 58. Bocs 86. Fony 146. Méra 60. Hernádkak 87. Mogyoróska 150. Novaj 66. Kiskinizs 88. Árka 152. Gönc 68. Fügöd 89. Baskó 153. Abaújkér 69. Beret 106. Mikóháza 154. Tolcsva 70. Abaújdevecser 114. Sárospatak 155. Dobsza 72. Krasznokvajda 115. Komlóska 162. Vizsoly 75. Hernádvécse 116. Vilmány 163. Taktabáj 79. Pusztafalu 119. Telkibánya 174. Rudabányácska 80. Füzér 129. AÍsótelekes 184. Szó'lled 81. Nyíri 133. Korlát 185. Hejce 83. Kovácsvágás 136. Debréte 186. Taktaszada 84. Háromhuta 140. Pálháza 187. Taktakenéz 10 Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről 145