Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobrossy István–Fügedi Márta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban

4. kép. Rostpuhító eljárások a Zempléni-hegyvidéken o dörzsölés lábbal, • puhitás ágyban, a kalapáccsal való puhítás években is alkalmazták. A lányok a küszöbre tették a kévét és sarkukkal dörzsölve forgatták azt, vagy körbeállták az asztalt, a kévét két talpuk alá vették és az asztalba kapaszkodva taposták, forgatták azt. Mindezt mezítláb tették és olyan ügyesen végezték, mint amikor a tésztát gyúrják. A dörzsölés során a kender felmelegedett, s amikor már a talpukat égette, akkor fejezték be a munkát. Úgy tartják ezen a vidéken, hogy a tiprás után a vászon élesebb, keményebb lett, mint más puhító eljárás eredményeként.

14 A lábbal való dörzsölés a Zempléni-hegyvidék középső területének falvaiban és a Taktakjöz településein ismert, viszonylag nagy és összefüggő elterjedési területet képezve (Baskó, Korlát, Regéc, Mogyoróska, Taktaszada, Taktakenéz, Taktabáj, a Bodrogközben pedig Sárospatak) (4. kép). Ezt az előfordulást azért tartjuk fontosnak, mert az eljárás szórványosan ugyan fellelhető Magyarország területén, de összefüggő foltot máshol nem képez. A lábbal történő kenderpuhításban olyan archaikus eljárást kell látnunk, amely Szolnoky L. bizonyítása szerint a bőrpuhítással van összefüggésben.

15 Csaknem ugyanezeken a településeken fordul elő a puhításnak egy másik archaikus eljárása, a rostanyag ágyban való megpuhítasz. A megtilolt kendert ilyenkor beágyazzák, s egy-két hétig ezen fekszenek. Úgy tartják, hogy egyrészt a test súlya, másrészt a test 14. FLÓRIÁN Mária 1963. DENIA 754. 27. 15. SZOLNOKY Lajos 1972. 182-184. 130