Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

KUTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG NÉPI KULTÚRÁJÁNAK TANULMÁNYOZÁSÁBAN SZABADFALVI JÓZSEF A Zempléni-hegység az Északi-középhegység legkeletibb tagja, az eperjes—tokaji hegylánc magyarországi szakasza. A hegység az Északkeleti-Kárpátok külső ívéből indul, északon találkozik a Keleti-Beszkidek déli lejtőivel. Az északról dél felé húzódó hegység nyugati oldalán a Hernád-völgye, keleten pedig a Hegyköz, a Bodrog, illetőleg a Tapoly és az Ondava völgyei biztosították a jó összeköttetést a magyar Alföld, az Északkeleti-Kárpátok, sőt Lengyelország felé. Ez a földrajzi helyzet megszabta a zempléni táj flóráját, faunáját, történetét, nemzetiségi, etnikai, sőt kulturális sajátosságait is. A Nagy-Milic vidéken fellelhető a kárpáti, a magashegyvidéki flóratartomány, az ún. Carpaticum is. A történelem során a táj a népek országútja volt. Itt érkeztek a Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarok, valószínűleg ez is útja volt a korábbi nagy lovas nomád népeknek. Többször központja lett az antifeudális politikai mozgalmaknak, szabadságharcoknak, emlegetik a szabadságharcok földjének, is. Bázisa volt a huszita mozgalomnak, 1514-ben a felkelők elfoglalták és uralták Sárospatak várát. Megvetette itt a lábát az antifeudális indíttatású reformáció is, máig híres központját, a sárospataki főiskolát 1531-ben alapították. 1590-ben a gönci lelkész, Károli Gáspár fordításában megjelent az első teljes magyar nyelvű Biblia, az ún. vizsolyi Biblia. Bocskai Istvánt 1606-ban Szerencsen választották meg Magyarország fejedelmének, szabadságharcához a nemesek mellett parasztok is csatlakoztak. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György Habsburg-ellenes függetlenségi harca miatt a 17. század első felében is a hadi események színtere volt a terület. A Császár Péter-féle parasztfelkelés különösen antifeudális jelleget öltött. A Wesselényi-féle összeesküvés jelentős alakja volt I. Rákóczi Ferenc is, aki Zemplénben vette fel a harcot a császáriakkal. A zempléni Rákóczi-birtokok I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona és Thököly Imre házassága (1682) után a kttruc szabadságharc gazdasági és tömegbázisának az alapját vetették meg. Thököly harca után a Szalontai György és Tokaji Ferenc vezette hegyaljai parasztfelkelés gyors sikerei készítették elő 1657-ben a Rákóczi szabadságharcot. A zempléni táj II. Rákóczi Ferencnek is szülőföldje, neveltetésének egyik helye, valamint családi birtokainak területe, szabadságharcának (1703—1711) is számos jelentős eseménye kapcsolódik ide. A Martinovics összeesküvés tagjaként börtönt is viselt Kazinczy Ferenc a magyar nyelvújítással, a magyar irodalmi-, tudományos- és köznyelv kialakításával tette Zemplént ismét, a 18—19. század fordulóján, országos központtá, a Habsburgok gyarmatosító mozgalmai elleni harc legjelentősebb bázisává. 1831-ben a kolerajárványt követő antifeudális 11