Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

folyamatra.

154 Az összevetést hasonló módon végeztem el Konszától függetlenül. Faragó József tanulságosan jegyzi meg, hogy részint a vidéki kutatók elszigeteltségének, részint a megfelelő-folklorisztikai bibliográfiák hiányának tulajdonítható, hogy Lévay szerzőségét Konsza után több mint egy negyedszázaddal ismét föl kellett fedezni.

155 Az eredet-kérdés termékenyítőén hatott a további kutatásra. Mielőtt válaszolhattam volna Sándor István szövegfolklorisztikai szempontú vizsgálatára, s felsorakoztathattam volna az újabban feltárt kéziratos, archivális anyagból és a recens hagyományból előkerült nagyszámú példákat, a költemény megjelenésének különböző helyeit stb., Mándoki László kibontotta azt a csomót, amelyet Sándor István tanulmánya mintegy véglegesen megkötni látszott és a legkülönbözőbb szálon indítva meg a kutatásait, olyan eredményt ért el, amellyel - megítélésem szerint - az eredet-kérdés véglegesen lezárható. Szükségtelen lenne itt a rendkívül részletező, igen alapos bizonyító adatok felsorakoztatása. Az aradi vértanúk nótájáról a végső konklúziója egyértelmű: „az egész magyar nyelvterületen elterjedt dal szerzője: Lévay József!"

156 Helyszíni kutatásaim során 1966-ban a hertelendyfalvai székelyek körében gyűjtöttem egy prózai történettel kibővített variánsát.

157 A gömöri változatok az elterjedési terület határát bővítik. A két hely, Hertelendyfalva és Rimaszombat közötti nagy távolságot, a magyar hagyomány legdélibb és legészakibb pontját mutatja. 154 Konsza Samu: Adalék a népköltészeti termék születéséhez. Erdélyi Múzeum, XLIV. 1939. 291-293.; Lévay költeményét az Endrödi Sándor által szerkesztett Babérerdő c. kötetből (Budapest, 1905. 56-58.) idézi. Ez az antológia is mutatja Lévay versének népszerűségét. Ilyen és ehhez hasonló kiadványok a terjedést még századunk elején is elősegítették. 155 faragó József: i. m. 15. 156 Mándoki László két alapvető tanulmánya: Az aradi vértanúk nótájának kérdéséhez. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XIV-XV. 1969-1970, 207-229.; Levéltári adat az aradi vértanúk nótájához. In: Baranyai Helytörténetírás (Szerk.: Szita László). Pécs, 1973. 163-175. Az idézet ez utóbbiból: 174. 157 Ujváry Zoltán: Népdalok és balladák egy al-dunai székely közösségből. Debrecen, 1968.; L. egy jászárokszállási variánst: Gulyás Éva-Szabó László: Túl a Tiszán a szendrei határban. Szolnok, 1975. 63-65. 89