Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)
feljegyzése. 140 Itt említjük meg a balladáink közé sorolt két Petőfi költeményt is (Fürdik a hódvilág, Csaplárosné a betyárt szerette). Mindkettő közismert területünkön. Petőfi verseinek népdallá alakulásáról már többször esett szó, s az idevonatkozó adatokra csak visszautalunk. A Fürdik a holdvilág az ég tengerében c. költemény népi variánsairól és a vonatkozó irodalomról legutóbb Faragó Józsefösszeállításában kaptunk áttekintést. 141 A csíkménasági és más változatok nyomán széleskörű elterjedését a magyar nyelvterületen bizonyosra vehetjük. Gömöri népszerűségéhez más Petőfi nóta is kapcsolódik, mint korábban már említettük. Csak utalunk arra, hogy Megy a juhász a szamáron... kezdetű versével kapcsolatban maga Petőfi írja: „Néprománcomat a szamárról mindenfelé éneklik, énekelték a gömöri restauráción még a kortesek is." 142 Végül egy jelenünkben keletkezett balladáról (Ezerkilencszázhetvenkettő nyarán) szólunk. A Rima menti Gesztetén egy Juhász István nevű ember, akinek a házassága megromlott, elkeseredésében öngyilkos lett; a falu melletti tóba ölte magát. Nagy részvét nyilvánult meg iránta. Két gesztetei dalos asszony, Csank Dezsőné Imrece Ilona és Motyovszky Józsefné Kovács Teréz 1974-ben megverselte az esetet és mint igaz történetet énekelték, éneklik különböző alkalommal. A balladára az Egyén, közösség, hagyományozódás fejezetben visszatérek. Itt is hangsúlyozzuk a kiváló nótafa individuumok jelentőségét a helyi balladák keletkezésében. Ilyen és ehhez hasonló történeteknek még egy fél évszázaddal ezelőtt is megvolt a lehetőségük arra, hogy a belső migráció révén tágabb körben ismertté váljanak. E ballada tényleges folklorizálódásáról nem beszélhetünk, hiszen keletkezésétől mindössze néhány év telt el, azonban ennek nyomán is érzékelhetővé, mindennél jobban szemléletesebbé válhat előttünk a napjainkban is élő, eleven gömöri népballada hagyomány. 110 Ladányi Béla: Néprománcok. Magyar Nyelvőr, XXIII. 1894. 288. 141 Jagamas János-Faragó József: Romániai magyar népdalok, i. m. 414. Vö. még a 369. lapon a 26. sz. jegyzetet. 142 Petőfi Sándor: összes művei, I. Budapest, 1955. 583. 84
